Már volt egy csomó bejegyzés, de megfeledkeztem a legfontosabbról, pontosabban a legfontosabbakról:

 murtijaimról, Pavana Nitai – Gaurasundara-ról.

  Hamarosan írok róluk többet, most csak annyit, hogy a legutóbbi Indiai utazásomkor (2000) jöttek velem ide, Magyarországra. Igyekszek hozni nekik valamit (Nekik) otthonról. 

Itt egy videó, amit pár hete láttam mcdas oldalán és nagyon elgondolkodtatott. Azóta meg mutattam egy-két személynek, mert kíváncsi voltam, hogy nekik mi jön le belőle.

Most megmutatom Neked is. Te hogyan értelmezed?

u.i.: Van egy másik ok is ami miatt érdekes, de azt később… :)

A múlt héten raktam fel egy régi Mantra interjút, ahol az egyik fő attrakció régi gitárosunk Acyuta volt. Ő 2001-ben lépett ki a zenekarból. Azóta főleg apja mellett bukkant fel, most viszont önálló lemeze jelent meg. Íme egy klip az albumról:

Ami plusz érdekesség és kapcsolódik a kliphez, hogy amikor alakult a Mantra nem volt semmink, csak amit Horváth Charlie pincéjében találtunk. Szerencsére ez nem volt egy közönséges pince, hisz volt itt egy komplett dobfelszerelés, erősítők, és szuper gitárok. Bár régen nekem is volt cuccom, de 1993-ban eladtam és egy harmónium és egy mridanga lett belőle, amik jól szolgálnak még most is, de ehhez a műfajhoz más kellett.

Gyorsan alakult lehetőség folytán 21-én, szombaton megyek Indiába, Bombay-be (Mumbai). Egy barátom azzal viccelt, hogy „bombay-jó”. Gondolom a nemrég elkövetett terrorista-támadásra utalt. Ha nem lesz még egy ilyen, akkor április 2-án jövök is vissza.

A mellékelt képen látható Sri Sri Radha-Gopinatha templomban lesz egy szeminárium, ahova ellátogatunk egy páran Magyarországról. Hogy mi lesz ott, azt nem mesélném el előre, inkább utólag.

Onnan nem fogok írni, de lesz mindennap új poszt, mert jócskán előre dolgoztam. a kommentek kulturált mederben tartására meg vigyáznak a beépített embereim :).

Webkamerán is beézhettek a Bombay ChowpattyTemplomba itt.

Itt egy kép a múlthétről.

Keressük hozzá a legjobb képaláírást. A zsűri a kis családunk lesz, felségem, Szubál és én.

A fődíj pedig az, hogy felkerül ide a győztes névvel együtt, illetve egy maha-cumi Szubáltól.

Jöhet levélben, vagy a kommentek közé is.

Gyakorlott Krisnások (remélem) tudják, hogy mit jelent a cím, ők átugorhatják az alábbi magyarázatot.

vyasa-puja: Vyasadeva, Krisna irodalmi inkarnációja és eredeti lelki tanítómester imádata. Gyakorlatban: minden évben a tanítvány legalább egyszer, általában a megjelenési (születés) napján kimutatja tiszteletét, háláját, köszönetét a lelki tanítómesterének, gurujának.  

Szóval hívott Hemangi mataji, aki megvan bízva, hogy összegyűjtse a felajánlásokat, hogy alig egy pár darab érkezett meg.

Kedves testvéreim! Tisztelet, hála, köszönet és még sok minden más, azt hiszem maximálisan jár Srila Sivarama Maharajanak mindenkitől. Legalább egy pár sor… Valami…

Sokat töprengtem rajta, de végül ide teszem a tavalyi felajánlásomat elrettentő példának:

 Kedves Guru Maharaja!

Kérlek fogadd tiszteletteljes hódolatomat!
Minden dicsőséget Srila Prabhupadanak!
Minden dicsőséget Neked megjelenési napod alkamából!

Már évek óta írok neked felajánlást, de ez az első alaklom, hogy így kezdem: „Kedves Guru Maharaja!”. Ez egyszerre szomorú és örömteli. Szomorú, mert valaki sok rossz döntést hozott és ennek lettek következményei. Örömteli, mert olyan kiváló személyiségtől kaptam menedéket és avatást, mint Te.

1.    A tanítványért vállalt felelősség

Van (és remélem még sokáig lesz) lehetőségem a közeledben lenni és tapasztalni, hogy mennyire komolyan veszed ezt a felelőséget. Végtelenül puha szívednek mennyire fáj, hogyha egy bhakta nem él a Krisna-tudat csodálatos ajándékával. Látom, hogy személyesen felelősnek érzed magad mindenért, legyen szó a bhaktákról, prédikálásról, vagy akár a templomtakarításról. Ezt tudva nekünk is meg kell próbálnunk ugyanilyen felelőségteljes lenni, mint Te.

2.    A tanítványért vállalt kockázat

A fentiek ilyen mérték fenntartása jelentős kockázattal jár. Látom, ahogy nem kíméled a tested és szinte a végsőkig dolgozol értünk. Nem kérdés, hogy Te teljesen boldogan (és sokkal jobb egészségben) ellennél, ha csak könyveket írnál, vagy imádnád Rádhesyámot. Persze ezt is megteszed, de e mellett a management minden „nektárját” is nagy korsóval iszod. Nekünk minden erőfeszítésünkkel azon kell lennünk, hogy minél több terhet levegyünk a válladról és ne rakjunk rá újakat.

3.    A tanítványnak biztosított lehetőségek

Az egész bhaktatársadalom döbbenten figyeli, hogy Magyarországon milyen csodálatosan fejlődik a Krisna-tudat. Valószínűleg kevesen tudják, hogy ezt mennyire tudatosan teszed vagy személyesen, vagy általad felhatalmazott kiváló személyeken keresztül. Ahogy nemrég egy leckén mondtad ez már nem Mozgalom-, hanem társadalomépítés. Egy mozgalomnak nem kell sok dolog: fanatikus, lelkes hangulat, sok prasadam, könyvek, meg valami hely aludni. Most: templomok, Murtik, központok, házak, utak, termőföldek, goshala, óvodák, iskolák, főiskola, éttermek, TB, nyugdíj, samadhi... Neked, mint sannyasinak, aki elvileg kívül van a társadalmon egyáltalán nincs szükséged ezekre a dolgokra. Ezek nekünk kellenek, és ezért nekünk kell nagyon komolyan, minden erőnket beleadva dolgozni.

A Te rendkívüli elkötelezettségedet látva nem tudok mit felajánlani, csak az életemet. Remélem, hogy tudod használni valamire. Próbálok nem akadály lenni a csodálatos terveid megvalósításában.

jelentéktelen szolgád, Vijaya Gauranga das

2008-03-03

Biztos nagyon fogja utálni, ha megtudja, hogy mit írtam itt róla. Pedig megfogja, az biztos…

Úgy volt, hogy a vasárnapi Gaura-purnima fesztiválról fogok írni és igazából arról lesz szó, és mégse.

A hét közepén odajött hozzám Kamsari prabhu aggódó tekintettel, hogy „Főni (ez egy becenevem régről, többet majd később), ki tartsa a Gaura-purnimán a leckét, mert sokan nincsenek itt, a többiek meg nem vállalják”. „Hát tartsd meg te” hangzott az igen egyszerű és lényegre törő válaszom. „De te ismersz Főni, én csak ilyen Kamszisat tudok…”, próbált kibújni a meló alól. „Jó lesz az” zártam le a vitát.

Kevesen tudják róla, hogy imádja az Úr Caitanya kedvteléseit és rengeteget olvassa. Ez hallatszódott a vasárnapi leckén, de más is. Én titokban hallgattam az irodában (szoktam így csinálni) és nagyon megérintett. Persze hallottam már sokszor, de most újra belém hasított az a felismerés, hogy miért ilyen sikerese prédikátor. Hihetetlen rossz körülmények között nőt fel, 8 általánosa van és nem gyenge múltja. Mi a titok?

Szerintem az őszintesége. A fenti dolgokat sohasem titkolja, sőt még ki is színezi csak hogy ki tudja mutatni a háláját, hogy meg lett mentve.

Ez a titok. Talán sokan fel se ismerik, csak szeretik, vagy utálják. De itt van köztünk egy nagy bhakta, a körtéri szent…