Gyakorlott Krisnások (remélem) tudják, hogy mit jelent a cím, ők átugorhatják az alábbi magyarázatot.
vyasa-puja: Vyasadeva, Krisna irodalmi inkarnációja és eredeti lelki tanítómester imádata. Gyakorlatban: minden évben a tanítvány legalább egyszer, általában a megjelenési (születés) napján kimutatja tiszteletét, háláját, köszönetét a lelki tanítómesterének, gurujának.
Szóval hívott Hemangi mataji, aki megvan bízva, hogy összegyűjtse a felajánlásokat, hogy alig egy pár darab érkezett meg.
Kedves testvéreim! Tisztelet, hála, köszönet és még sok minden más, azt hiszem maximálisan jár Srila Sivarama Maharajanak mindenkitől. Legalább egy pár sor… Valami…
Sokat töprengtem rajta, de végül ide teszem a tavalyi felajánlásomat elrettentő példának:
Kedves Guru Maharaja!
Kérlek fogadd tiszteletteljes hódolatomat!
Minden dicsőséget Srila Prabhupadanak!
Minden dicsőséget Neked megjelenési napod alkamából!
Már évek óta írok neked felajánlást, de ez az első alaklom, hogy így kezdem: „Kedves Guru Maharaja!”. Ez egyszerre szomorú és örömteli. Szomorú, mert valaki sok rossz döntést hozott és ennek lettek következményei. Örömteli, mert olyan kiváló személyiségtől kaptam menedéket és avatást, mint Te.
Most nem is erről akartam írni. Egy másik csodálatos tulajdonságodról, az elkötelezettségedről, mint lelki tanítómester a tanítványai felé. Persze ez alatt Te mindig minden bhaktát értesz, nem csak az általad felavatottakat, vagy elfogadottakat.
A „Siksa-guru” című könyvedben három fő aspektusát emeled ki az elkötelezettségnek. Én is ezen keresztül szeretnélek dicsőíteni a magam jelentéktelen módján.
1. A tanítványért vállalt felelősség
Van (és remélem még sokáig lesz) lehetőségem a közeledben lenni és tapasztalni, hogy mennyire komolyan veszed ezt a felelőséget. Végtelenül puha szívednek mennyire fáj, hogyha egy bhakta nem él a Krisna-tudat csodálatos ajándékával. Látom, hogy személyesen felelősnek érzed magad mindenért, legyen szó a bhaktákról, prédikálásról, vagy akár a templomtakarításról. Ezt tudva nekünk is meg kell próbálnunk ugyanilyen felelőségteljes lenni, mint Te.
2. A tanítványért vállalt kockázat
A fentiek ilyen mérték fenntartása jelentős kockázattal jár. Látom, ahogy nem kíméled a tested és szinte a végsőkig dolgozol értünk. Nem kérdés, hogy Te teljesen boldogan (és sokkal jobb egészségben) ellennél, ha csak könyveket írnál, vagy imádnád Rádhesyámot. Persze ezt is megteszed, de e mellett a management minden „nektárját” is nagy korsóval iszod. Nekünk minden erőfeszítésünkkel azon kell lennünk, hogy minél több terhet levegyünk a válladról és ne rakjunk rá újakat.
3. A tanítványnak biztosított lehetőségek
Az egész bhaktatársadalom döbbenten figyeli, hogy Magyarországon milyen csodálatosan fejlődik a Krisna-tudat. Valószínűleg kevesen tudják, hogy ezt mennyire tudatosan teszed vagy személyesen, vagy általad felhatalmazott kiváló személyeken keresztül. Ahogy nemrég egy leckén mondtad ez már nem Mozgalom-, hanem társadalomépítés. Egy mozgalomnak nem kell sok dolog: fanatikus, lelkes hangulat, sok prasadam, könyvek, meg valami hely aludni. Most: templomok, Murtik, központok, házak, utak, termőföldek, goshala, óvodák, iskolák, főiskola, éttermek, TB, nyugdíj, samadhi... Neked, mint sannyasinak, aki elvileg kívül van a társadalmon egyáltalán nincs szükséged ezekre a dolgokra. Ezek nekünk kellenek, és ezért nekünk kell nagyon komolyan, minden erőnket beleadva dolgozni.
A Te rendkívüli elkötelezettségedet látva nem tudok mit felajánlani, csak az életemet. Remélem, hogy tudod használni valamire. Próbálok nem akadály lenni a csodálatos terveid megvalósításában.
jelentéktelen szolgád, Vijaya Gauranga das
2008-03-03
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.