Nemrég találtam rá erre a leckére amin én személyesen is ott voltam és nagy hatással volt rám.

Kicsit hosszabb az itt megszokottakhoz képest, de mindenképp érdemes elolvasni, mert ez bizony rólunk szól...

Kérdés: A bhakták Krsna-tudat előtti életében, korábban bekövetkezett pszichikai sérülések miatt sokszor komoly nehézségekkel kell szembenézniük.
Alapvetően kétféle megoldást szoktak adni a probléma megoldására a bhakták.
1. Gondoljunk mindig Krsnára, és a problémák automatikusan el fognak múlni.
2. Igenis foglalkozni kell a problémákkal (pszichológus, stb.)
Mi a helyes megoldás ?

Suhotra Swami: A Srimad-Bhagavatam bemutatja a tökéletes pszihológiát. A probléma az, hogy nem értjük meg a Bhagavatamot ilyen módon.
Sok bhakta úgy értelmezi a Srimad-Bhagavatamot, mint egy közönséges vallásos írást, vagy erkölcsi törvényeknek a gyűjteménye. Más bhakták at gondolják, hogy a Bhagavatam szép történetek gyűjteménye, és így transzcendentálisan szórakoztatva vagyunk, amikor olvassuk a történteket.
Természetesen a Bhagavatam tanítja a legfőbb dharmát, vallást, és tele van csodálatos kedvtelésekkel is, de ez a Vedantának is a kommentárja. Ez az aspektus van hangsúlyozva, magában a Bhagavatamban is. Az első ének első verse azzal kezdődik, hogy a védantára utal.

Ez Vyasa-deva saját kommentárja, ez a Vedanta filozófia. A Srimad-Bhagavatam végén is mondja, hogy ez a legtisztább Purána, és megvilágítja a Vedanta jelentését. Ezért azt látjuk, hogy a kezdetétől a közepén át a végéig ezt a aspektust hangsúlyozza.
A Vedanta filozófia az pszihológia, mivel a Vedantának az egész lényege az, hogy a lélek hogyan szabadul meg az illúziótól.

A görög szó, a pszihológia két szóból áll. A pszihó a lelket jelenti és a lógia a tudást.A Srimad-Bhagavatam a lélekről szóló tökéletes tudást adja. Részletesen magyarázza, hogy a lélek hogyan van az anyagban lekötve. A Bhagavatam újra és újra hangsúlyozza,hogy az anyagban való lekötöttség oka az elme.

Az ötödik énekben van egy híres vers, ami ezt magyarázza. Ahhoz vagyunk kötve, hogy újra megszülessünk, mert az elménket megszinezi a karma. És ez az, amiről te beszélsz, hogy a bhaktáknak az előző balszerencséjük miatt most befolyásolva van a lelki életük.
Ami azt jelenti, hogy az elmélyüket még mindig beszínezik az előző cselekedeteik.
A Bhagavatam mindent elmond erről. A probléma az, saját tapasztalatomból beszélve, és ahogy a bhaktákkal beszéltünk, hogy a bhakták nem értik, hogy ez a  Bhagavatamban benne van. Azt gondolják, hogyha tudni akarod mit kell csinálni, és mit nem kell csinálni, akkor olvasd a Bhagavatamot. Hogyha akarsz szép kedvteléseket hallgatni, akkor olvasd a Srimad-Bhagavatamot.

De hogyha azt akarod tudni, hogy mit csinálj az őrült elméddel, akkor a Dr. Fraudot, vagy Dr. Jungot kell felkeresned. Nem. Dr. Vyasa már megválaszolta az összes pszihológiai problémát. Természetesen foglalkozni kell ezzel a problémával. Azt mondod, hogy egyes bhakták azt mondják, hogy csak gondoljunk Krsnára. Egy bizonyos értelemben véve ez a megoldás, de ha az elméd el van torzulva, mindenféle rossz társulás befolyásolja, az előző bűnös tettek miatt, és azok visszahatásai miatt, hogyha ezzel az elmével próbálsz Krsnára gondolni, az zavart okozhat. Az elmének van a saját napirendje. A vallásos mozgalmakról, idealisztikus mozgalmakról ez köztudott. Az ISKCON is beleillik ebbe a vallásos, idealisztikus mozgalom kategóriájába. Ugyanolyan problémáink vannak, mint másoknak. Van egy fajta pszihológiai jelenség, amit különösen az ilyen mozgalmakban lehet tapasztalni.

Azok az emberek, akik pszihológiailag nagyon zavartak, alacsony az önértékelésük, ami minden élőlénynek a végső problémája.
A tizedik énekben van egy vers (SB.10.1.4.), ami így kezdődik, hogy bhavauṣadhāc és magyarázza, hogy a Szent Név éneklése a végső orvosság az anyagi élet problémájára. De utána a vers magyarázza, hogy azok, akik paśughnāt, nem fogják ezt elfogadni.
Kétféleképpen fordítják a paśughnāt szót. A paśu állatot jelenthet, egy állatgyilkos, egy húsevő. Egy hentes húsevő nem tudja elfogadni a Krsna-tudatot, csak ha feladja ezt a bűnös tettet. A paśu a lelket is jelenti. Ez a lélek gyilkosát is jelentheti. Az, akit az önmaga iránti negativitás tölt el. Az ilyen emberek az önmaguk iránti undort bűnös tettekben nyilvánítják ki. Ez az őrület. Az elmének a nagyon zavart állapota. Van persze extrém változat, mint például a pszihopata gyilkosok.
Azok az emberek, akik nem tudják megállítani magukat, hanem kimennek és megölnek valakit.
Néha még névtelen feljelentést is küldenek, hogy kapjatok el és állítsatok meg. Mert látják magukat, és nem tudnak uralkodni ezeken az őrült késztetéseken. Elátkozzák magukat.

Ez mindenkivel történik ebben az anyagi világban kisebb, nagyobb mértékben.
Srila Prabhupadot megkérdezték, hogy ha az ISKCON-ban egy sanyasi leesik, az ifjabbik Haridas példáját kell-e követnie? Öngyilkosnak kell-e lennie ?
Prabhupada mondta, hogy nem, mert leesni az érzékkielégítésbe, az máris öngyilkosság. Ez egy tény. Megöli a leki életünket.
Látjuk hogy ez történik. A léleknek rossz véleménye van magáról, ezért a saját maga iránti undortól próbálja megölni magát az érzékkielégítéssel.
Hogyha tanulmányozzuk az emberek pszichológiáját, akkor látjuk, hogy ez van az összes úgynevezett élvezetük hátterében. Az emberek, akik meghódolnak a kéjnek, mondhatod nekik, hogy olyan vagy, mint egy állat, nagyon gyakran egyetértenek. Azt mondják, igen, de mit tehetek ? Ahogy megmutatja, hogy nagyon rossz véleménnyel vannak magukról. Akkor azt mondják: Mit tehetek ? Állat vagyok. Természetesen olyanná válnak, mint egy állat a Krsna-tudatuk hiánya miatt.

A léleknek a valódi értékét Krsnával kapcsolatban lehet megérteni.
Mayanak a potenciája, hogy befedje Krsna valódi formáját, a miénket is befedi.
Visszatérve az első gondolathoz, amit próbálok befejezni, azok az emberek, akik alacsony önértékeléssel rendelkeznek, lelki, vagy idealisztikus mozgalomhoz csatlakoznak.
Majdnem tudatalatti elképzelésük az, hogyha elfogadják ezt az ideális, tökéletes cselekvést, akkor én is tökéletessé, ideálissá válok. Egy bizonyos értelembe véve ez igaz, ez helyes. De a másik értelemben véve, hogyha azt gondoljuk, hogy csak a tevékenység által, anélkül, hogy vennénk a fáradságot, hogy magunkba nézzünk, látva, hogy hol van az összes szennyes dolog a szívben, anélkül, hogy lelki tanítómester segítségével megtisztulnánk, akkor becsapjuk magunkat. Még hogyha az ISKCON-ban vagy és bhakta is vagy. Persze nem teljesen csalás, mert az odaadó szolgálat mindig kedvező, de hogyha valaki azt gondolja, hogy csapán a külső tevékenység által tökéletes leszek, akkor ez a felfogás nagyon könnyen a hamis egónak a félrevezetése alá kerülhet. Azt gondolja, hogy én rendben vagyok, jó bhakta vagyok. Ma 108 könyvet osztottam,nagyon sok embernek prédikáltam, vagy sok prasadamot kiosztottam, ezt, vagy azt csináltam. Mégis belül a szívében üldözi a sötétség. Az elméje el van torzulva. Karmatmika - a múltbéli bűnös cselekedetei üldözik. És nem akar ezzel szembenézni. Egy szempontból elszalad maga elől, bár igazából ez nem saját maga. De mivel még mindig a hamis ego hatása alatt van, még mindig kötődik a hamis mentális azonosságához.

Bárhova megy akkor az követi. Az odaadó szolgálat fényében áll, és úgy érzi, rendben vagyok, bhakta vagyok. De mögötte még mindig van egy hosszú árnyék. Nem akarja látni. Hogyha megfordulna és ránézne, az nagyon zavaró lenne. Megzavarja a magáról alkotott képet.
Próbálsz rohanni a fény felé, de az árnyék egyre hosszabb lesz mögötted. Ezért történik ez és látjuk az ISKCON-ban, és más vallásos és idealisztikus mozgalmakban. Nagyon magasra emelkednek ezek a személyek a szervezeten belül, mindenki úgy néz rájuk, hogy ő a vezető, ő a tanár, nagy felelősségük van, nagy befolyás, és hirtelen leesnek. Hirtelen nagy botrány van, és mindenki csodálkozik: hát ez hogy történhetett ? Ez pedig az atitüdje miatt van, amit még mindig befolyásol a karma. Ha valaki azt gondolja, hogy tökéletessé válik azáltal, amit csinál, ez még mindig karmikus mentalitás. 16 kört jappáztam. Lehúztam a 16 golyót. Megvan. Menjünk, csináljuk a következőt. Ez valójában karmatmika mentalitás.

Prabhupada idézte ezt a verset: bhava grahi janardhana. Az, amit Krsnát érdekli az odaadó szolgálatunkból, az a bhava, a szeretetünk. Gondoljátok, hogy befolyásolja Őt, hogy 16 kört jappáztok ? Először is, tényleg lejappáztátok ? Mert ha azt gondolod, hogy mikor fogod lehúzni a következő golyót "oké 1 kör megvan, most a következőt", akkor nem biztos, hogy igazából jappáztál.
Mi az a 16 kör? Haridas Thakura 196 kört jappázott egy nap. Az Úr Ananta-sesa sokezer szájával az örökkévalóságig énekli az Úr dicsőségét. Ez a lelki világban a szenderdje az éneklésnek. 16 kört jappázunk, és azt gondoljuk, "nagy bhakta vagyok". Ez karmatmika, az elme kamikus beszennyeződése. Ez a probléma, a Bhagavatam ezt mondja.
Bhaktisiddhanta Sarasvati Thakurának van egy könyve: brahmana és vaisnava, és Ő is ugyanerről ír, hogy ez a karmikus mentalitás mennyire makacs, még miután vaisnavává válunk is.

Ez az egész karmikus megközelítés az odaadó szolgálathoz magával hozza a múltunkat, mert ez karmikus. Az, aki ebben a mentalitásban van, nem tudja megszabadítani magát a gyengeségeitől, a tisztátlanságaitól.
Akkor mi történik, amikor énekeled a Hare Krsnát ? Öntözöl, és a karma bijára esik a víz. Mert karmatmika mentalitásban vagy. Akkor a bija növekszik. Nagyobb és nagyobb lesz, és a karmának a gyümölcse az érzékkielégítés. Ezért az illető egy ponton, az érzékei áldozatává válik. Érted, hogy miről beszélek ? Lehet csak Krsnára gondolni, de akkor tisztán kell csinálni. Próbálsz Krsnára gondolni, énekelni a karmatmika mentalitásban, akkor probléma lehet az odaadó szolgálatodban. Ezt úgy veszem, hogy ez a Bhagavata pszihológia. A bhaktáknak meg kell ezt tanulni.

A karmi pszichológusok nem is tudják mi az az elme. Nincsenek ezek a tattvák, mint nekünk a Bhagavatamban. Van az elme, aminek ez a funkciója, van az intelligencia, aminek más funkciója van és van a hamis egó, annak is van funkciója. Ez alkotja a finomfizikai testet, és mi különbözünk ettől a finomfizikai tettől. Szellemi lelkek vagyunk.
A karmi pszichológiában előszőr is nem tudják mi az a lélek, ha nem tudják mi a lélek, akkor azt sem tudják, mi az az elme. Sok pszichológus nem is hisz benne, hogy van elme. Azt gondolják, csak a test van. És azt gondolják, hogy csak az idegrendszernek az elektromossága teremti azt, amit elmének tartunk.
Ezért az egész modern pszichiátriának a tudománya, legalább Amerikában, itt nem tudom hogy van, az egész gyógyszerekre épül. Elmész a pszichiáterhez, hogy ilyen és ilyen problémád van, akkor felír valamilyen gyógyszert, amit be kell venned.
- Doktor úr, nagyon stresszes vagyok, ideges.
- Vegyél be minden nap ebből a gyógyszerből, és akkor nyugodt leszel.
Végül is azt gondolják, hogy az elme az csak a test. Csak valami vegyi reakció. Egy új gyógyszert juttatsz a testedbe, és akkor a probléma meg van oldva.
Bizonyára vannak olyan dolgok, amelyek benyomást okoznak a nyugati pszihológiával kapcsolatban, mert nem tudjuk, hogy ez már tökéletes formában ott van a  Bhagavatamban.

Egyes bhakták mondták, hogy ők szeretnek elmenni pszihológushoz, pszihiáterhez, akik persze kedves emberek voltak, és ismerik is a Krsna-tudatot, de nem gyakorolják. És a bhakták azt mondják, hogy ez olyan szép, mert igazából ő meghallgat. Mikor más bhaktákkal akarok beszélni a problémáimról, akkor azt mondják, hogy nincs időm, mert szaladnom kell.

Vagy pedig nem értik elég jól a filozófiát ahhoz, hogy jó tanácsot tudjanak adni.
Megint ugyanaz a probléma, a karmatmika mentalitás. Mindenki túl elfoglalt. Nem tudják a filozófiát. Számukra csinálni, az fontosabb, mint lenni. Számukra az, hogy Krsna-tudatos vagy, azt jelenti, hogy bizonyos tevékenységeknek a listáját elvégezzük. De ez nem igazából így van. Az, hogy kipipálod az összes tevékenységet, hogy ezt ma mind megcsináltam, az még nem garantálja, hogy Krsna-tudatos vagy. Krsna-tudat, az a bhava, a hangulat, a szívnek a kérdése. Az aki látszólag keveset csinál, az is lehet Krsna-tudatos.
Mint valaki, aki egy cégnél dolgozik, ő a főnök, és neki sokféle dolgot megcsinálnak az emberek minden nap. Ez rendben van, ő elégedett, írja nekik a fizetési csekket, ők azt akarják. Ezzel le is van rendezve a dolog, tehát érzelmileg nincs annyira befolyásolva.
Olyan sok dolgot megcsinálnak, kimennek és sok árut eladnak millió dollárért. Nagyon nagy benyomást kelt. De amikor hazajön, akkor a kisfia odahozza a papucsát, akkor úgy érzi, hogy ez olyan szép, hogy ezt megtette. Tudja, hogy a fia szeretetből csinálta ezt. Azzal elégedettebb, hogy a fia behozza a papucsát, mint azzal, hogy az alkalmazottai behozzák a sok millió dollárt. És Krsna is ilyen. Persze ezt nem úgy kell felfogni, hogy állítsuk meg az összes misszionárius tevékenységet az ISKCON-ban, próbáljuk a bhavát kultíválni. Nem lehet mesterségesen tenni. Prabhupada azért adta az ISKCON-nak ezt a misszionárius formáját, különösen a nyugati számára, hogy ki tudják fejleszteni a bhavát. Az a kérdés, hogy hogyan tesszük ezt meg. Nem az a kérdés, hogy mit csinálsz, hanem, hogy milyen hangulatban.

Különösen Indiát összehasonlítva nyugattal azt láttam, hogy az indiai emberek a kultúrájuknál fogva sokkal jobban rá vannak hangolódva a személyességre, és a másik személynek az egyéni szükségleteire. A nyugati embereknek az a hajlama, hogy sokkal mechanikusabbak, személytelenek legyenek. Persze ez nagyon jó ahhoz, hogy megtörténjenek a dolgok. Ilyen szempontból összehasonlítva nyugatot Indiával, úgy tűnik, hogy a nyugat hatékonyabb.
De belsőleg szegényebb helyzetben vagyunk. Alig értjük, hogy kell a személyes problémákkal bánni.

Ha itt nyugaton próbálkozik valaki azzal, hogy másoknak segítsen, akkor azt gondoljuk, hogy ez egy megdöbbentő dolog. A nyugati pszichológia, az is egy próbálkozás. Igazából a tökéletes pszichológia a Bhagavata kultúrában van. Bhagavata filozófia, Bhagavata kultúra. Az indiai kultúra ebből merít."

Srila Suhotra Swami  -  Srimad Bhagavatam  3.13.44.                           
Budapest, 2003.06.17.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.