Ez az első év amikor már nagyon tudatosan készült a fiam erre az eseményre. Magyarán: várta nagyon.

Az oviban van egy nagy öröknaptár, amin be van jelölve mindenki szülinapja és együtt ünnepelik meg.
A közös tortázás/sütizés mellett mindenkiről van egy kis felolvasás, amit nagyon élveznek a gyerekek.

Íme ez Szubál „meséje”:

„Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy házaspár, akik már régóta együtt voltak és szeretették volna, ha egy kedves kis gyermekkel lenne teljes a család.

Talán kicsit sokat vártak, de megérte, hisz nem akármilyen fiú érkezett.
Már a pocakban is nagyon aktív volt, amilyen ügyesen rúgja most a labdát, úgy lökdöste pici lábaival mamája hasát.
Kibújni se sikerült egyszerűen. Néhány hetet ráhúzott, majd a szülés is majdnem egy teljes napos lett.

A kis Szubál először apukája kezében landolt és rögtön tágra nyitott szemmel fürkészte a világot. Ezt a szokását azóta is megtartotta, minden érdekli ami körülötte történik.

A kórházból hazafelé úton még benézett szüleivel Sri Sri Dayal Nitai Vijaya Gaurangához. Bár édesen aludt, ekkor mégis elmosolyodott. Azóta is nagyon vidám kisfiú, nagyokat nevet és másokat is jókedvre derít.
Persze, ha valami szomorú történik, akkor könnyen megjelennek az óriás könnycseppek és legörbül a pici szája. Nem nehéz megvigasztalni, egy kis szeretet és minden rendben.

Hamar összebarátkozott a többi kis bhaktával. Amikor Krisnapriya mataji vigyázott rá, akkor sokat volt együtt Vénugopállal, majd kicsit később Balagopállal és Vimalával. Sokszor jár át a szomszédba Advaitéhoz, sőt még nyaraltak is együtt. Gauranga-lila és Taruni is kedves pajtás, Nirmalával és Annavédával is sokat játszik, Rádha-lilát és Lila-kirtanát is sokat emlegeti otthon.

Rúpával és Golokával még csak ismerkednek, hisz csak most kerültek az oviba, de Szubi szerencsére mindenkit hamar megszeret.

Gitár lett a kedvenc játéka először, van otthon is belőle egy pár ezekkel koncertezik gyakran. Ez a jele az oviban is. Persze sok kedvenc van, amik időről időre változnak, és újra visszatérnek.

Már másfél éve jár az oviban, ahova néhány ritka napon kívül mindig nagyon vár. Rengeteg sok szép dolgot tanul ott az óvó néniktől és a többi kis bhaktától.

A mai napra is nagyon készült és ezt a szép tortát készítette az anyukájával, hogy mindenkit megvendégeljen.”

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.