Bár az előző résznél máshogy ígértem, még egy fejezetet beiktatnák, annyi fontos és jó dolgot találtam.

Amikor elkezdtem feljárni a Krisna Templomba a 90-es évek elején a legnagyobb kihívás a zene volt. 3 akkord, egyszerű hangszereken, (hamisan) és tititá órákig igen nagy teszt volt.

Ezen segítettek a Krisna Vision (Krisna Prema prabhu) lemezei. 

 Aztán végre kerültek hozzám kazetták Aindra prabhutól, amivel a bhajanokat megszerettem. akkoriban adtam el a gitáromat és harmóniumot vettem belőle.

 Sok mindent hallgattam, amiket most nem lelek a youtube-on, de az egyik kedvencem Vaiyasaki prabhu lett, dinamikus, lelkes, de nagyon igényes előadásai miatt.

 Aztán jöttek a nem annyira tradicionális dolgok, például az alábbi, ami a Mantrás időszakban vissza is köszönt csak épp zúzósan:

 Aztán jöttek a HC-s srácok és hozták a zenéiket. Engem legjobban a Vraja Kishora prabhu vezette 108 döbbentett le, akkora energia volt benne.

 És persze a Shelter:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.