"Valaki reggel kérdezte, hogyan lehet ragaszkodással és szeretettel énekelni Krisna szent nevét?

Honnan jön a ragaszkodás és hogyan fejlődik ki?

Az kezdetben meg kell tanulni kötelességből énekelni, de ugyan akkor a minőség is ugyanolyan fontos. De a ragaszkodás vonzza Krisna figyelmét.

A válasz az, hogy minden a szentnévből jön, abból fejlődik ki. Ez valamikor gyorsabban valamikor lassabban történik, hanem teszünk semmi mást, mint a Hare Krisnát énekeljük, de a ragaszkodás Krisna felé lassan fog jönni, hosszú ideig tart amíg kifejlődik. Sravanam kirtanam visnoh…, de ha hallunk Krisnáról – milyen kedves Krisna, milyen bölcs, milyen kedvtelései vannak, milyen szép – szóval, valahogy meg kell tanulnunk szeretni Őt. Persze a szeretetnek vannak különféle fokozatai, de mindenképpen ragaszkodnunk kell Felé. Amikor természetesen tudjuk ki mondani a nevét, akkor az az alapján történt, hogy hallottunk róla. Ennek azonban az fontossága, hogy a bhakták halljanak Krisnáról. Sravanam, kirtanam, először van sravanam és aztán van kirtanam. Honnan hallunk? A szentírásokból: Srímad Bhágavatam, Bhagavad-gíta, Caitanya-caritámrita, Bhakti-rasámrita-sindhu. Szóval oly sok könyv van. Mik ezek a könyvek? Ezek a könyvek a tiszta vaisnavák ajkáról alászálló hangvibráció. Mivel nekik van ragaszkodásuk, ezért az átjön a hangvibrációjukon, ami pedig befolyásolja a mi szívünket.

Például van egy ember, aki egy gengszter, egy gazember. Amikor az ügyvédje beszél róla, akkor ő másképpen teszi ezt, mintha az anyukája beszélne róla. Az anyukájának nem számít, hogy mit tett, mert őt egy szeretetteljes kapcsolat fűzi hozzá. Amikor az anyukától hallunk, akkor egy jobb képet fogunk kapni róla, mert a ragaszkodás ott van. Lehet, hogy az ügyvéd, vagy egy rendőr és az édesanya is ugyan azt mondják, de ahogy mondják, azzal a hangvibrációval és ragaszkodással vagy ellenszenvvel, akkor annak egy másféle hatása lesz a mi szívünkön. Ha mi beszélünk róla, akkor mi is másképpen fogunk beszélni.

Természetesen itt nem egy gengszterről van szó, hanem Krisnáról. Amikor azoktól a személyektől hallunk, akik szeretik Krisnát, és társulunk velük „nityam bhágavata sevaya”, amikor velük énekeljük a Hare Krisnát, akkor ezek mind hatást gyakorolnak a szívünkre. Ez a szívünkre gyakorolt hatás úgy van nevezve, mint ragaszkodás. Ennek a következménye az lesz, hogy mis fogjuk Krisna nevét énekelni, mégha az árnyéke is van annak a ragaszkodásnak – premábhása, bhávábhása. De egy árnyéka egy dolognak még mindig jobb, mint semmi. De ez a kezdő pontja az éneklésnek, mert ha követi valaki az árnyékot, akkor mivel az árnyék kapcsolódik a tárggyal, akkor meg fogjuk találni a tárgyat is.

Így a lényeg az, hogy mi is ragaszkodással tudjuk énekelni Krisna szent nevét, akkor társulnunk kell olyan személyekkel, akiknek minőségi ragaszkodásuk van. Ebből fog jönni az igazi éneklés majd, ami aztán vonzza majd Krisnának a figyelmét."

Srila Sivarama Maharaja

2008-03-10 

Itt egy ősrégi Mantra interjú. Ezt 2000 májusában követtük el a TV2 élő egyenes adásban.

Néhány ismeretlen adalék az esethez:

-    előttünk Charlie adott interjút, Acyuta (akkor még Ákos) apja és rettegve figyelte a monitort, hogy mennyire vallja Krisnásnak magát a fia. Ezért próbáltam végig terelni.

-    én akkor jöttem vissza Indiából, ahol 1 hónapig nem beszéltem magyarul, mivel skót bhaktákkal voltam. Más kérdés, hogy angolul se tudtam, ahogy az ki is derül (Civil war :-)

-    Jaya Hari azért vág ilyen fejet végig, mert nem csak meggyulladt a hosszú ujjú kurtájában, hanem iszonyatosan szúrta is. Még egyszer volt rajta és utána soha többet…

Szóval ezek voltak a kulisszatitkok és itt a videó:

„Az egész világot az anyagi természet két kötőereje tartja fogságban: a rajo-guna és a tamo-guna, a szenvedély és a tudatlanság. A nők általában nagyon szenvedélyesek és nem túlságosan intelligensek, ezért a férfiaknak valahogy el kell kerülniük, hogy a nők szenvedélyének és tudatlanságának az irányítása alá kerüljenek. A bhakti-yoga, az odaadó szolgálat végzésével a férfiak felemelkedhetnek a jóság szintjére. Ha egy olyan férj, akit a jóság kötőereje jellemez, irányítani tudja feleségét, akire a szenvedély és a tudatlanság kötőereje hat, az nagy áldás a feleség számára.

A feleség megfeledkezik természetes hajlamáról, ami a szenvedély és a tudatlanság felé húzza, s így engedelmes és hűséges lesz a férjéhez, akire a jóság kötőereje hat. Az ilyen élet nagyon kellemes. A férfi és a nő intelligenciája tehát nagyon szépen együttműködhet, s így fokozatosan haladhatnak a lelki megvalósítás felé. Ha viszont a férj a felesége irányítása alá kerül, akkor feláldozza a rá jellemző jóság kötőerejét, és a szenvedély és a tudatlanság hatása alá kerül, s ez beszennyezi a helyzetüket.”

Srimad Bhagavatam 4.27.1. magyarázat részlet

 * * *

„A feleségnek kötelessége szépen kicsinosítania magát, hogy hazatérő urának tetsszen ruhája és tisztasága, s így elégedett legyen. A nőtől származik minden ihlet a józan intelligenciához. Amikor a férj látja, hogy felesége szépen öltözik, rendkívül józanul képes a családi kötelességére gondolni. Amikor azonban túlságosan aggódik a családi ügyei miatt, nem tud eleget tenni családi kötelességeinek. A feleségnek tehát ösztönző erőnek kell lennie, és ügyelnie kell, hogy férje intelligenciája rendben legyen, hogy közösen, minden nehézség nélkül végezhessék a családi élet feladatait.”

Srimad Bhagavatam 4.27.2. magyarázat részlet