Nem csak Mike Tysonnak, de a világ összes valamirevaló filozófusának, gondolkodójának és azt hiszem minden embernek van egy elképzelése barátságról és az ellenségeskedésről.
Álljon itt most Srila Prabhupada véleménye a témáról:
“Az Úr szolgáiként egyek vagyunk, és nem lehet szó ellenségeskedésről, vagy barátságról. Ha az ember megérti, hogy mindannyian az Úr szolgái vagyunk, hogyan merülhet fel az ellenségeskedés vagy a barátság kérdése?
Az Úr szolgálata érdekében mindenkinek barátként kell viselkednie. Dicsérnünk kell azt a szolgálatot, amit a másik végez az Úrnak, s nem szabad büszkének lennünk a saját szolgálatunkra. Így gondolkodik egy vaisnava, ez a Vaikuntha-gondolkodásmód. Lehet versengés és látszólagos vetélkedés a szolgák között, miközben a szolgálatukat végzik, de a Vaikuntha-bolygókon a bhakták megbecsülik a másik szolgálatát, és sohasem becsmérlik.
Ez a Vaikuntha-verseny. Szolgák között nem lehet szó ellentétekről. Mindenkinek meg kell kapnia a lehetőséget arra, hogy legjobb képességei szerint szolgálja az Urat, és mindenkinek értékelnie kell a többiek szolgálatát. Így van ez a Vaikuntha-világban. Mindenki szolga, ezért mindenki ugyanazon a szinten áll, és szolgálhatja az Urat, amennyire képességei engedik.”
Srimad Bhagavatam 7. ének 5. fejezet 12. vers magyarázatából
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.