„…Krisna nem szereti a lusta embereket. A lustaság az tudatlanság jellemzője, aminek semmi keresni valója a transzcendensben. Krisna a szorgalmas embereket szereti. Amikor Krisna látja, hogy szorgalmasak vagyunk, és nem várunk el semmit alaptalanul – mindig csak kérünk… ez nem csak Indiában történi, mindenki mondja: - add a kegyed! Ez mit jelent? Senki sem tudja. - Csak teljesítsd a vágyaimat, anélkül, hogy nekem valamit kellene tennem. Ez a fajta kegy nem létezik.

Amikor ez emberek valamit szeretnének, akkor nekik is kell lemondást végezniük, és ha valami lelki dogot szeretnénk, akkor is erre van szükség. Erre mindig jó emlékezni: Krisna nem szereti a lusta embereket. A Krisna könyvben sehol sincs olyan, hogy valaki csak ült egy fa alatt és nem tett semmit. Olvashatjuk, hogy mindenki tesz valamit.

Sőt, még Krisna is mindig végzi a kötelességét. Krisna azt mondja, hogy még Ő is dolgozik, annak ellenére, hogy nincs kötelessége. Mert ha Ő nem dolgozna, akkor mindenki követné az Ő példáját. De Krisna dolgozik. Amikor kimegy reggel, akkor a teheneket viszi, és ez minden nap történik – örökké volt örökké lesz. Örökké dolgozik – nincs nyugdíj.

Nekünk is kell dolgozni, ezt Krisna szereti. Egy megfelelő hangulatban dolgozunk, és elvárja, hogy a transzcendentalisták is dolgozzanak. Rúpa Gosvámi nagyon sokat dogozott miniszterelnökként, de ezek után elment Vrindávanában, könyveket írt, eltárta a szenthelyeket. Télen nyáron, hidegben melegben Vrindávanában élt, templomot építtetett, prédikált, tanítványokat fogadott el…”

Sríla Sivaráma Svámi Mahrája leckéje (részlet)
(2007 12. 26 NVD. CC. ML. 19. 135)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.