Biztos látod, hogy nincsenek mély és hosszú írások itt tőlem mostanában.
Az az igazság, hogy napközben pörgés van, és nem is nagyon jönnek a gondolatok, hajnalban pedig inkább örülök annak a kicsi egyedüllétnek ami adatik.
Persze a kora reggeli órákban jön az ihlet,de ezek most elég szomorúak. Nem látom túl rózsásnak a helyzetet körülöttem. Persze a család az oké, és van mit enni és nem lőnek rám géppisztollyal, de ez egy olyan embernek, mint én, aki alapból meg akarja váltani a világot (legalább egy kicsit) nem elég.
De az utóbbi pár évem erről szól: el kell fogadni azt a pályát ami van és türelmesen várni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.