A fenti címmel készített egy kis filmet kedves barátom, Gopagana prabhu.

Szerintem nagyon szuper lett!

Kis közöm volt az elkészítésében is, hisz a narrációt az otthoni „stúdiómban” vettük fel.

Igen, és jól hallod, nem mással, mint Kamsári „aranytorkú” prabhuval :)

"Barátaid szükségszerűen rád unnak. Más házakba mennek, ott panaszkodnak rád. De aztán, amikor kipanaszkodták magukat, visszajönnek, mert megbocsátottak neked, és megint szeretnek újból, készen rá, hogy akár az életüket is kockáztassák a te életedért.

Ám ha egy harmadiktól tudod meg (aki váratlanul visszamondja neked, ami nem neked volt szánva) azt, hogy már elég volt belőled, ami tehát független tőled, az azt eredményezi, hogy eldobod magadtól azokat, akik szeretnek, s akik most visszajönnek hozzád, mert újra szeretnek."

Antoine de Saint-Exupéry

Itt tudod elolvasni az előző részt.

Ott hagytuk abba, hogy meghódolás.

Ez sokszor furcsán, idegenül, sőt néha félelmetesen hangzik.
Alávetem magam valaminek, amit (lehet, hogy) nem szeretek.

Pedig nem annyira fura dologról van szó, hisz átszövi az életünk minden pontját.
Millió és millió szabályt és kötöttséget fogadunk el a társadalmi életünk minden pontján. Igazából erről szól a felnőtté válás, de ebbe most ne menjünk bele.

A fő Szentírásunk, a Bhagavad-gíta két fő verse így szól:

„Gondolj mindig Rám, légy az Én hívem! Imádj Engem, és ajánld tiszteletedet Előttem, s így kétségtelenül el fogsz jutni Hozzám! Ezt megígérem neked, mert nagyon kedves barátom vagy.

Add fel a vallás minden változatát, s hódolj meg egyedül Énelőttem! Én megszabadítalak minden bűnös visszahatástól, ne félj!” Bg.18.65-66.

Szóval fontos dolog a meghódolás a megfelelő eredmény eléréséhez, de ott van még egy komoly tényező: a menedék.
„el fogsz jutni Hozzám”
„megígérem neked”
„nagyon kedves barátom vagy”
„megszabadítalak minden bűnös visszahatástól”
„ne félj”

Ahogy meghódolás nélkül nincs eredmény, úgy menedék nélkül se lesz meghódolás. Elsőre ez egy kicsit biznisz-szagúnak tűnik, de nem az, csak törvényszerű. Persze mondhatod, hogy ott a feltétlen szeretet, szerelem. De annak mi az alapja? Ok nélkül nem szeretünk senkit.
Minden ugyanaz, csak nem egy azonnali árucseréről van szó és inkább az „adok”-on van a hangsúly és nem a”kapok”-on.

Egy egyszerű alkalmazottnak a fizetés, a megélhetés biztosítása a menedék. Legalábbis a durva anyagi. Sok kutatás mutat rá, hogy nyilván meg kell élni valamiből, de nem ez minden.

Gyakran a statisztikákban megelőzi ezt a személyes megbecsülés és a jó hangulat.
Nem véletlenül, mert ezek sokkal kifinomultabb igények a puszta létfenntartáshoz képest.

Ezt nagyon fontos tudni amikor emberekkel bánunk, legyen szó akár munkatársról, bhakta-társról, családtagról, vagy bárkiről.

Sokszor természetesnek veszünk dolgokat, amiért más nagy erőfeszítést tett, nem értékeljük, sőt egy-két megjegyzéssel a hangulatot is a padlóra küldjük. Ezt még megfűszerezzük egy kis „örüljél, hogy itt vagy” mantrával és már is kész a motiválatlan rabszolga mintapéldánya.

Érzelmi, anyagi, társadalmi, stb. elkötelezettség még tudja egy darabig korrigálni a bunkóságot, de a hatékonyság zuhanni kezd és előjön a „maximum a minimum” elv a „minimum a maximum” helyett.

Találkoztál már ilyennel?

Olvasgatva a Srimad Bhagavatam 5. énekét egy érdekes versre találtam.

Nagyon sok bölcs, okos ember próbálja megfejteni, hogy miért szakadnak meg komoly kapcsolatok.

A Szentírás ad erre egy magyarázatot:

„Az emberek néha annak ellenére, hogy ellenségek, összeházasodnak, hogy újra és újra beteljesülhessenek vágyaik. Sajnos ezek a házasságok nem tartanak sokáig, és a házastársak a váláson keresztül vagy más úton újra elszakadnak egymástól.

MAGYARÁZAT:   Ahogyan azt korábban említettük, minden feltételekhez kötött lélek hajlik arra, hogy csaljon, még a házasságban is. Ebben az anyagi világban a feltételekhez kötött lelkek mindenhol irigyek egymásra. Egy darabig talán barátok, végül azonban újra ellenségekké válnak, és harcolnak a pénzért. Néha összeházasodnak, aztán a válás vagy valami más újra elszakítja őket egymástól. Összességében véve az együttlét sohasem tartós. Csaló hajlamaik miatt mindketten mindig irigyek maradnak. Annak köszönhetően, hogy az anyagi hajlamok az uralkodóak, válás és ellenségeskedés még a Krisna-tudatban is előfordul.” sb.5.14.37.

Itt olvashatod az előző részt.

Amikor már közelítettünk a végső megoldáshoz már csak a burkolat pontos tervét kellett elkészíteni.

Itt van még néhány verzió, ami nem lett:

Nemrég láttam egy nagyon szépen összeállított dokumentumfilmet Srila PRabhupada bombay-i látogatásairól.

Sokat segít, hogy végig van alatta angol felírat.

Jó töltődést!

Tegnap volt anyák napja, és nemrég a születésnapja Édesanyámnak, így több dolog is eszembe jutott, amit rám hagyott, ha bár már nincs jelen.

Kicsit banálisnak tűnik, de nagyon erőteljesen belém nevelte, hogy mindig mindenki azonnal mosogasson el maga után.

Mivel ez összecseng a tradicionális rendszerrel így ez ma is áll.

Sok előnye van:

- Nem szárad rá, sokkal könnyebb

- Nem gyűlik fel a „halom”

- Ezért rend van

- Mivel minden tiszta, így bármikor használható

- Mindenkire csak egy kicsi munka jut

- stb…

Egy nagy igazságot is tanított nekem:

„Tudod mi jár annak akinek igaza van? Na mi? A szája”

Azt hiszem látta, hogy  nagy igazságbajnok vagyok.