Amikor valaki Murti-imádatot végez óhatatlanul is követ el hibákat.
Ezekre jó elmondani, és ami még fontosabb, így is gondolni, ezeket a szép szavakat:
„Bárcsak Krisna és bhaktái kegye megsemmisítene minden hibát, amit az imádat szabályainak betartása és az imádat végzése közben elkövettünk. Most Krisnára emlékezem, hogy megsemmisüljön minden hiba.
Óh, Uram, óh Janárdana! Bármilyen csekély p¡ját, vagyis imádatot végeztem, annak ellenére, hogy hiányzott belőle az odaadás, a megfelelő mantrák, és a helyes végrehajtás, kérlek, hadd váljon az teljessé!
Amit odaadással ajánlottam - a levelet, a virágot, a vizet, a gyümölcsöt, az ételfelajánlást - kérlek, fogadd el indokolatlan kegyedből!
Ami a mantrák helyes vibrálása, vagy a megfelelő művelet követése nélkül történt, kedvesen bocsásd meg mindazt!
Kérlek, bocsásd meg, ami kedvezőtlen dolgot csináltam tudatlanságból vagy akaratlanul, és fogadj el jelentéktelen szolgádként! Hadd legyen megszokott helyzetem a szolgálat, hadd legyen igyekezetem szent zarándoklat, hadd legyen gondolatom a Rád való emlékezés, hadd legyenek szavaim a Te dicsőítésed! Óh, Visnu, hadd merüljenek el cselekedeteim egész elmémmel, testemmel és lelkemmel együtt Benned!
Éjjel-nappal sértések ezreit követem el. De gondolj rám szolgádként, s kegyesen bocsásd meg azokat, óh, Madhusudana!
Óh, Govinda! Azt ígérted, hogy bhaktád nem vész el soha. Újra és újra erre emlékezem s így vagyok képes megőrizni életlevegőimet.”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.