Kérdés: - Amikor reggel felkelünk, mit kell tennünk ahhoz, hogy megmaradjon az a lelki szint, ami előző nap volt? Válasz: - Ahhoz, az kell, hogy Krisnával álmodjunk. Egész nap azzal küzdünk, hogy a Krisna-tudatunkat felemeljük, és este egy nagy kirtana után sikerült egy kicsit lejönni a testi szintről, de le kell feküdni. Az egész dolog úgy néz ki, mintha vége lenne. A lelki fejlődésünknek nincs vége, de a tudatunkat megint kell tisztítani. Prabhupáda mondta, hogy az alvás az halál. De ha gyakorlunk, akkor idővel majd tudunk egyre jobban és jobban emlékezni Krisnára.

Volt, amikor Prahupáda prédikált és elaludt, és amikor felébredt ugyanott folytatta, ahol abbahagyta. Vagy amikor egy verset mondott és csak a felét mondta el, elaludt, és amikor felébredt, akkor a másik felét is elmondta. Bhakták kérdezték, hogy mit tapasztal, amikor alszik. Azt válaszolta, hogy ugyan úgy Krisnára gondolok, nem változik meg a tudatom. Ha fejlődünk, akkor idővel ugyanolyan lesz a tudatunk, mint amikor este lefeküdtünk.

Kérdés: - Testvéremmel együtt jöttünk a Krisna-tudatba. Úgy viszonyulhatok hozzá, mint a testvéremhez?

Válasz: - Lehet, de úgy is kell, mint bhakta. Kell látni, hogy a kétféle kapcsolat között nincs ellentmondás. A bhakták közötti etikett ne legyen átlépve, mert testvérek vagyunk. 
Kérdés: - A japázással kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy otthonról a templomba menet lehet-e japázni?Válasz: - Igen, lehet. 

Kérdés: - Amikor japázunk, akkor jobb egyhelyben ülve meditatívan 16 kört japázni? Lehet-e többet?

Válasz: - Igen, a 16 kör a minimum. Lehet többet, és a bhakták kipróbálhatják, amikor például ekadasi van, vagy van egy hétvége, amikor 64 kört japáznak. Milyen az elmét irányítani, ha 8 órát próbálunk japázni. Prabhupáda mondta: csak kitaláltam nektek ezt a sokféle szolgálatot, mert nem tudtok leülni és csak énekelni Hare Krisnát.

Voltak olyan bhakták, akik csak japázni akartak és a templom president ki akarta rúgni, mert nem akartak dolgozni. De Prahupáda azt mondta, hogy nem lehet, mert mi akarunk ilyen személyeket, akik leülnek, naponta 64 kört japáznak. Szívesen adunk nekik szállást, megetetjük, mert kellenek olyan bhakták, akiknek ilyen ízük van a szent név énekléséhez. Ha megpróbáljuk, akkor láthatjuk, hogy nem könnyű dolog.

(Kismaros 1993)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.