Itt olvashatod az előző részt.

"Bob:   Megismételné, kérem?
Srila Prabhupáda:   Ez a ragaszkodás fokozódik. Az anyagi ragaszkodáshoz hozzátartozik, hogy az ember azt gondolja: „Én ez a test vagyok, és mivel ez a test egy bizonyos helyen van, ez a hazám.” Mert ez így megy: „Amerikai vagyok, indiai vagyok, német vagyok, ez vagyok, az vagyok — ez a test vagyok, ez a hazám, és mindent fel fogok áldozni a hazámért és a társadalomért.” Az illúzió pedig fokozódik, és ennek hatására, amikor meghal, kap egy másik testet. Ez lehet magasabb rendű vagy alacsonyabb rendű test, a karmájától függően. Ha magasabb rendű testet kap, az ugyanúgy problémát fog jelenteni, még akkor is, ha az illető a mennyei bolygókra kerül. Ha pedig mondjuk kutya vagy macska lesz belőle, az élete elveszett. Vagy fa — erre is minden esélye megvan. Ezt a tudományt, vagyis azt, hogy a lélek miként vándorol egyik testből a másikba, és hogyan lesz a különféle testek rabja, nem ismerik a világban. Ez a tudomány ismeretlen. Ezért amikor Arjuna azt mondta: „Ha megölöm a fivéremet, ha megölöm a nagyapámat a másik oldalon”, csupán a test-központú életfelfogását tartotta szem előtt. De amikor nem tudta megoldani a problémáit, meghódolt Krisna előtt, és lelki tanítómesterének fogadta el. Krisna pedig, amikor a lelki tanítómestere lett, először megszidta Arjunát:
asocyán anvasocas tvam
prajná-vádáms ca bhásase
gatásun agatásums ca
nánusocanti panditáh
„Beszéded tanult emberre vall, mégis egy világraszóló ostoba vagy, mert az élet testtudatos felfogásáról beszélsz.” [Bg. 2.11] A nemi élet tehát fokozza a testtudatot, ezért az egész folyamatnak az a célja, hogy ezt a nullára csökkentsük.
Bob:   Egyik életszakaszról a másikra?
Srila Prabhupáda:   Igen. Le kell csökkenteni. A fiúk tanulóknak kijáró nevelésben részesülnek huszonöt éves korukig, a nemi élet korlátozása mellett. Brahmacári. Vannak köztük olyanok, akik naisthika-brahmacárik [életük végéig nőtlenek] maradnak. Mivel megfelelő képzésben részesülnek, és teljes jártasságra tesznek szert a lelki tudomány terén, nem akarnak megházasodni. De amaz is korlátozást jelent, hiszen ha nem házas, az embernek nem szabad nemi életet élnie. Az emberi társadalomban ezért van házasság, míg az állatvilágban nincs. Az emberek azonban az emberi társadalom szintjéről fokozatosan az állati társadalom szintjére süllyednek. Elfelejtik a házasságot. A sástrák ezt is előre megjósolták: dámpatye 'bhirucir hetuh: a Kali-yugában [a mai, ellenségeskedés jellemezte korban] végül megszűnik a házasság; a fiú és a lány egyszerűen megegyeznek, hogy együtt akarnak élni, és a kapcsolat alapja a nemi képesség lesz. Ha pedig a férfi vagy a nő szexuális szempontból nem lesz kielégítő, akkor elválnak. Ehhez a filozófiához nagyon sok nyugati gondolkodó — köztük Freud — írt könyveket. A védikus kultúra szerint azonban minket a nemi élet csak a gyermeknemzés miatt érdekel, semmi másért. Nem azért, hogy tanulmányozzuk a nemi élet pszichológiáját. Ennek már úgyis megvan a maga természetes pszichológiája. Ha az ember nem olvas semmilyen pszichológiát, akkor is megvan benne a nemi életre való hajlam. Erre senkit nem kell az iskolában vagy az egyetemen megtanítani, mert már eleve mindenki tudja, hogyan kell csinálni. [Nevet.] Ez az általános tendencia. Az oktatásnak pedig azt a célt kellene szolgálnia, hogy ezt megállítsa. Ez az igazi oktatás. [Hosszú szünet. Időnként biciklikürtök, játszó gyerekek és egymást hívó emberek hangjait lehet hallani.]

Bob:   Ez ma Amerikában meglehetősen radikális felfogásnak számít.
Srila Prabhupáda:   Nos, Amerikában nagyon sok dolog van, amit meg kellene reformálni, s ez a Krisna-tudatos mozgalom éppen ezt fogja meghozni. Elmentem az országotokba, és azt láttam, hogy a fiúk és a lányok barátként élnek együtt, ezért azt mondtam a tanítványaimnak: „Nem élhettek együtt úgy, mint a barátok. Össze kell házasodnotok.”
Bob:   Sok ember azt tapasztalja, hogy még a házasság sem szent, és ezért nincs kedve megházasodni. Mert az emberek összeházasodnak, és ha valami probléma adódik, elválnak, így nagyon könnyen
Srila Prabhupáda:   Igen, ez is igaz.
Bob:   néhányan úgy vélik, hogy nincs értelme összeházasodni.
Srila Prabhupáda:   Igen, mert ők azt hiszik, hogy a házasság célja a prostitúció legalizálása. Így gondolkoznak, de a házasság nem erre való. Még az a keresztény lap is Mi is a címe? Őr
Syámasundara:   Őrtorony?
Srila Prabhupáda:   Őrtorony. Elítélte azt a papot, aki engedélyezte két férfi házasságkötését. Homoszexualitás. Ilyen dolgok történnek. Az egészet pusztán prostitúciónak fogják föl, ennyi az egész. Ezért gondolkoznak úgy az emberek, hogy „Minek tartsak fenn egy állandó prostituáltat ilyen nagy költségen? Ebből inkább nem kérek.”

Syámasundara:   Ezzel kapcsolatban említetted egyszer a tehén és a piac példáját.
Srila Prabhupáda:   Igen. Minek tartson az ember tehenet, ha a piacon is lehet tejet kapni? [Mindenki elneveti magát.] Ez egy nagyon visszataszító helyzet a nyugati országokban, aminek magam is tanúja voltam. És ez itt, Indiában is fokozatosan tért hódít. Ezért indítottuk el a Krisna-tudat mozgalmát, hogy megtanítsuk az embereket a lelki élet legfontosabb alapelveire. Ez nem egy szektás vallási mozgalom, hanem egy kulturális mozgalom, amely mindenki javát"

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.