Az anyagi ragaszkodás 1972. február 28.

Bob:   Nemrégiben megkérdeztem a bhaktákat, hogy a kapcsolataikban hogyan viszonyulnak a nemi élethez, és meg is értettem, miként vélekednek erről, de nem tudom elképzelni, hogy én is ugyanígy éljek. Tudja, a nyár végén megnősülök.
Srila Prabhupáda:   Hmm?
Bob:   Idén nyár végén megnősülök, augusztusban vagy szeptemberben, ha majd visszamegyek Amerikába. A bhakták azt mondják, hogy a házasok csak gyermeknemzés céljából élnek nemi életet, de én egyáltalán nem tudom magam elképzelni ebben a helyzetben, és... az anyagi világban milyen nemi élet engedélyezett az embernek?
Srila Prabhupáda:   A védikus elv úgy szól, hogy az embernek mindenfajta nemi életet kerülnie kell. A Védák minden tanításának az a célja, hogy az ember kiszabaduljon az anyag fogságából. Sokféleképpen lehet ragaszkodni az anyagi élvezet megannyi formájához, amelyek közül a nemi élet a legnagyobb élvezet. A Bhágavatam kijelenti, hogy ez az anyagi világ: a férfi ragaszkodik a nőhöz, a nő ragaszkodik a férfihoz. És nemcsak az emberi társadalomban, hanem az állatvilágban is. Az anyagi létnek ez a ragaszkodás az alapelve. Vagyis a nő a férfi társaságára vágyik, azt keresi, a férfi meg a nőére. Minden regény, színdarab, film, sőt, az egyszerű reklámok is erről a férfi és nő közötti ragaszkodásról szólnak. Még a ruházati boltok kirakatában is nőket meg férfiakat lehet látni.
Ez a ragaszkodás tehát már eleve ott van.

Bob:   A férfi és a nő közötti ragaszkodás?
Srila Prabhupáda:   A férfi és a nő közötti. Ha pedig ki akarunk szabadulni ebből az anyagi világból, akkor ezt a ragaszkodást nullára kell csökkentenünk. Különben csak újabb ragaszkodás lesz a vége: az embernek újra meg kell születnie, akár emberként, akár félistenként, akár állatként — kígyóként, madárként, vadállatként. Újra meg kell születnie. Nekünk tehát nem az a dolgunk, hogy fokozzuk ezt a ragaszkodást, még akkor sem, ha ez az általános tendencia. Griha, ksetra, suta [ház, föld, gyerekek]. De ha valaki le tudja ezt csökkenteni, majd végleg megszüntetni, akkor az a legjobb. A mi védikus rendszerünkben éppen ezért a fiúkat először brahmacárinak nevelik, ami azt jelenti, hogy nincs nemi élet. A védikus elv az, hogy a ragaszkodást csökkenteni, nem pedig növelni kell. Ezt az egész rendszert varnásrama-dharmának nevezik. Az indiai rendszer a varnákra és az ásramákra, azaz a négy társadalmi és a négy lelki rendre épül. Brahmacarya [nőtlen tanuló élet], grihastha [családos élet], vánaprastha [visszavonult élet] és sannyása [lemondott élet] — ezek a lelki rendek. A társadalmi rendek pedig a következők: bráhmanák [értelmiségiek], ksatriyák [vezetők], vaisyák [kereskedők és földművesek], valamint sudrák [egyszerű munkások]. Ebben a rendszerben tehát a szabályozó elvek olyan jók, hogy még ha valaki hajlamos is az anyagi élet élvezetére, akkor is olyan szépen fog fejlődni és formálódni, hogy végül eléri a felszabadulást, és hazatér, vissza Istenhez. Ez tehát a folyamat. Nemi életre pedig nincs szükség, de mivel ragaszkodunk hozzá, van néhány szabály, amelyek betartása mellett lehet gyakorolni. [Valahol a háttérben éneklés hangzik fel, egzotikus mrida¯gaszó, nevetés és kagylókürtök búgása közepette.]
Srila Prabhupáda:   A Srimad-Bhágavatam [5.5.8] ezzel kapcsolatban ezt írja:
pumsah striyá mithuni-bhávam etam
tayor mitho hridaya-granthim áhuh
ato griha-ksetra-sutápta-vittair
janasya moho 'yam aham mameti
Ez a nemi élet — a férfi vagy a nő iránti ragaszkodás — az anyagi élet alapelve. Amikor pedig egyesülnek, amikor a férfi és a nő egyesül, ez a ragaszkodás fokozódik, s ez a fokozott ragaszkodás arra fogja ösztönözni az embert, hogy grihát (házat), ksetrát (földet), sutát (gyerekeket), áptát (barátságot, társaságot) és vittát halmozzon föl. A vitta pénzt jelent. Ily módon — griha-ksetra-sutápta-vittaih — egyre bonyolultabb lesz az élete. Janasya moho 'yam: ezt nevezik illúziónak. És ennek az illúziónak a hatására azt gondolja: aham mameti: „Én ez a test vagyok, s minden, ami ezzel a testtel kapcsolatban áll, az enyém.”

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.