"Egy erkölcsös asszony ne legyen kapzsi, hanem legyen elégedett minden körülmények között. Vezesse nagyon ügyesen a háztartást, és ismerje jól a vallásos elveket. Beszéljen kedvesen, legyen igazmondó, legyen nagyon gondos, valamint kívül-belül mindig legyen tiszta. Így kell egy erényes asszonynak szeretettel szolgálnia a férjét, aki nem bűnös." SB.7.11.29

A vers megismétli, összefoglalja az előző versekben felsorolt női tulajdonságokat, de van egy fontos rész a végén: „a férjét, aki nem bűnös”. Nem meglepő, hogy Srila Prabhupada a teljes magyarázatban erről beszél.

Gondolkodtam, hogy melyik részét idézzem, de inkább ide teszem az egészet.
Néhány részletének a kiragadásának komoly következményi lehetnének és én is bátorkodom utána hozzáfűzni egy-két gondolatot.

MAGYARÁZAT:   Yájnavalkya, a vallásos elvek hiteles szaktekintélye kijelenti: ásuddheh sampratiksyo hi mahápátaka-dusitah. Aki nem tisztult meg a dasa-vidhá-samskára módszerein keresztül, arra úgy tekinthetünk, hogy rendkívül súlyos bűnök visszahatásai szennyezik be. A Bhagavad-gítában azonban az Úr azt mondja: na mám duskritino mudháh prapadyante narádhamáh. „Azok a bűnös emberek, akik nem hódolnak meg Nekem, az emberiség legalját képezik.” A narádhama szó azt jelenti, hogy „abhakta”. Sri Caitanya Maháprabhu szintén azt mondta: yei bhaje sei bada, abhakta — hína, chára. Aki bhakta, az bűntelen, aki azonban nem bhakta, az a legbűnösebb, és elítélendő. A szentírások ezért azt javasolják, hogy egy erényes feleség ne társuljon egy bűnös férjjel. Bűnös férj az, aki a bűnös tettek négy elvének — a tiltott nemi életnek, a húsevésnek, a szerencsejátéknak és a mámorítószereknek — a rabja. Hogy még pontosabbak legyünk, ha valaki nem egy olyan lélek, aki meghódolt az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, szennyezettnek tekinthető.

Egy erkölcsös asszonynak tehát nem tanácsos szolgálnia egy ilyen férjet. Nem arról van szó, hogy az erényes asszonynak rabszolgának kell lennie, miközben férje egy narádhama, az emberek leghitványabbja. Noha a nő kötelességei különböznek a férfiétól, egy erkölcsös asszonynak nem kell szolgálnia bűnös férjét. Ha a férje bűnös, ajánlatos lemondania a társaságáról. A férj elhagyása azonban nem azt jelenti, hogy az asszony házasodjon meg újra, és így a prostitúció útjára lépjen. Ha egy szemérmes asszony szerencsétlenségére egy bűnös férjhez megy feleségül, éljen tőle külön. Ugyanígy egy férj is megválhat attól az asszonytól, aki a sástra leírásai szerint nem nevezhető erkölcsösnek. A végkövetkeztetés az, hogy a férj legyen tiszta vaisnava, az asszony pedig legyen erényes feleség, aki rendelkezik valamennyi ezzel kapcsolatban felsorolt tulajdonsággal. Így mind a ketten boldogok lesznek, és lelki fejlődést érnek el a Krisna-tudatban.

Az az asszony, aki a szerencse istennőjének nyomdokait hűségesen követve szolgálja a férjét, bhakta-férjével együtt kétségtelenül hazatér, vissza Istenhez, s nagy boldogságban élhet a Vaikuntha-bolygókon.


A legfontosabb az, hogy nem mindegy, hogy milyen a férj. Teljes meghódolást és szolgálatot egy teljes menedéket adni tudó házastárs érdemel. Manapság ez ritka. Már rögtön úgy kezdődik, hogy a házasság kötelékét is egyre kevesebben vállalják. Persze erre sok magyarázat és „filozófia” van, de most erre nem térnék ki. Ezek már saját magukban is nevetségesek.

Srila Prabhupada elég sarkosan fogalmaz néhol, fontos, hogy ezt mi jól értsük meg. Nem azt jelenti, hogy ha valamiben nem tökéletes a férj, akkor sztornó minden, de pontosan mutatja, hogy milyen irányba kell neki mennie és azt is, hogy mit jelent a jó férj. Érdekes módon nincs szó rangról, pozícióról, pénzről, stb.

Nagyon sokszor ismétlődik a „nem kell szolgálnia”, mint egy „rabszolga”. Ez azért fontos, mert sokszor az gondolják az indiai, keleti kultúrát csak érintve ismerők, hogy a nők ki vannak szolgáltatva, használva. Valóban, mint olvashattuk komolyabb elvárások vannak feléjük, de nem csak feléjük. A társadalmi nyomás nem csak rájuk nehezedik, hanem a férjre is. Valóban nem lehetnek erkölcstelenek, de a férfi oldalt is elkapják, ha hülye.

Igen alaposan ismerve a mai magyar bhakta társadalmat azt tudom mondani, hogy külső segítségre csak a közeli barátoktól lehet számítani, ezért a saját döntésünk súlya felértékelődik.
Konkrétan: ha nagyon barom a férj ne játszunk mártírt, hanem (tényleg) bölcs személyekkel konzultálva tegyük meg a szükséges lépéseket.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.