Itt olvashatod az előző részt.
Ebben az évben már félelem nélkül, és a korai időpont ellenére rengeteg ember előtt játszott a Mantra. A Replika és főleg a 33 állomásos Tankcsapda turné megtette a hatását.
Komolyan ismertek lettünk és a színpadon is ügyesebben zúztunk.
Az előző napokban jött a felkérés, hogy a Krisna-sátorban is játszunk. A 40 fokos sátor és az ugrabugrálás miatt teljesen kész voltunk, de ezt nem lehetett visszautasítani.
Mivel a szerződésünk miatt nem játszhattunk Mantra név alatt többször a Szigeten, így megszületett a Visnu. Jaya Hari a Mantra előtt ezen a néven jammelt zenész barátjával, így talonban volt az ötlet.
Szinte a színpadon találtuk ki a számokat, és azt, hogy lejjebb hangoljuk a gitárokat a szokásosnál, hogy durvább legyen a hangzás. Az lett.
A kezdeti izgalom után hatalmas buli lett belőle. Akkor még nem tudtuk, hogy ez az utolsó koncert ebben a felállásban…
Friss lecke tőlem. Édi-bédi voltam :)
Meghallgatható, letölthető itt:
Az Úr Risabhadeva aztán a tehenek, az őzek és varjak viselkedését utánozta. Néha mozgott vagy sétált, néha csak egy helyben ült vagy lefeküdt, s éppen úgy viselkedett, mint a tehenek, az őzek és a varjak. Evett és ivott, ürített és vizelt — így csapta be az embereket.
MAGYARÁZAT: Mivel az Úr Risabhadeva az Istenség Legfelsőbb Személyisége volt, transzcendentális lelki testtel rendelkezett. Az emberek nem értékelték viselkedését és azt, hogy a misztikus yogát végzi, ezért zaklatni kezdték. Hogy megtévessze őket, úgy viselkedett, mint a varjak, a tehenek és az őzek.
Srimad Bhagavatam 5. ének 5. fejezet 34. vers
Gyerekkoromban ment a TV-ben ez a dohányzásellenes reklám.
Nem tudom hány embert győzött meg.
Mi azon röhögtünk, hogy mi történik a vége után… :)
Ismét itt egy lemezkritika a lemezünkről innen.
"OM : Érted
A tavaly feloszlott Mantra két zenésze, a gitáros Vijaya Guaranga Das és a dobos Rajahamsa Das hozta létre ezt a triót Kanyó Péter énekes-basszusgitárossal. Sok különbség nincs az Om és az elődzenekar között, az új formáció ugyanazt a grunge hatásokat mutató rockzenét viszi tovább, s természetesen maradt a spirituális tartalom is. Az Om ennél fogva rövid időn belül a hazai krishna-tudatúak kedvenc zenekara lehet.
A mindössze 36 percnyi játékidejű album egy visszafogott, letisztult poszt-grunge alkotásnak tekinthető. A dalokra az Alice In Chains éppúgy rányomta bélyegét, mint a King's X, de a Black-Out és a Mantra hatásai is tagadhatatlanok. A csapat fő dalszerzője, Vijaya Guaranga Das ezúttal is fogós, fülbemászó, hamar megszerethető dallamokkal rukkolt elő, melyek Kanyó Péter lágy éneke miatt jóval könnyedebbnek tűnnek, mint ami a Mantra zenei világát jellemezte. Mindössze néhány olyan dal akad, ahol helyenként visszaköszön az elődzenekart, illetve annak énekesét, Jaya Hari Das-t jellemző agresszivitás. Ezeket a durvább énekhangokat nem is Kanyó Péter, hanem a lemezen vendégként közreműködő Watch My Dying frontember, Gaobr, azaz Veres Gábor jegyzi.
Az album dalai két részre oszthatóak. Az egyik csoportba tartoznak a spirituális tartalommal bíró, olykor bonyolult, olykor pofonegyszerű szerzemények, mint az albumot nyitó Belső vár, az old school thrasher gitárszólóval megtámogatott kapkodós Másodpercek nemzedéke, a zseniális dallamot és egy szankszrit nyelvű verset is magába foglaló Újra meg újra, a keleties alaptémájú, de jó érzékkel megalkotott Bálvány vagy az instrumentális Átma, mely alatt talán egy meditációs ima hallható. Szintén ide tartozik a Pár ezer év, ami részben a Watch My Dying közreműködő tagjainak, illetve a gyűlölettel teli háttér-vokáloknak köszönhetően az album legsúlyosabb szerzeménye lett, még a lehangolt gitáron előadott, nyomasztó címadó dalon is túltesz. Ezekre a dalokra többnyire a pszichedelikus-lebegős, olykor kifejezetten a keleti népzenéket megidéző témaválasztás, a szitárra emlékeztető hangzás, olykor a párhuzamos dallamvezetés, máshol a többszólamú ének, valamint a komoly tartalommal bíró (például a lélekvándorlásról szóló) mondanivaló a jellemző.
Az ellenpólust a könnyen befogadható, már-már slágeresnek is mondható szerzemények képezik, értelemszerűen ezekből akad kevesebb, hiszen az Om nem a populáris megközelítés híve. Ehhez a részhez a grunge-gitárhangzást őrző, de gördülékeny Szívvel-lélekkel, a szellős Másik út, vagy a Kowalsky vendégszereplésével rögzített Az maradsz, amivagy sorolható. A lemez végére ez utóbbi szerzemény került, a régi Mantra-ra és a Black-Out együttesre egyaránt emlékeztető dal a lehető legjobb zárása az albumnak, szinte késztet arra, hogy az ember azonnal újraindítsa a kellemes benyomást nyújtó lemezt."
Gyuricza Ferenc
Ahogy írtam korábban megvolt az iskola megnyitója. Itt tudjátok megnézni a képeket.
Eljött és beszédet mondott Srila Sivarama Maharaja és Guru-carana-padma mataji, aki Srila Prabhupada tanítványa, Kripamoya prabhu felesége, 3 bhakta gyermek édesanyja és maga is tanítónő.
Nagyon kedvesen személyesen is sok erőt, türelmet és kitartást kívánt nekem a feladathoz.
Rám is fér. Persze, nem tűnik nagy dolognak, 4 gyerek (+11 az oviban), de egy egyáltalán nem bejáratott dologról van szó. Európában jelenleg csak Angliában működik ilyesmi és a világon máshol is ritka.
Ráadásul ez Magyarország, ahol ugye a pénz kevés, de az okoskodás végtelen…
Ahogy látjátok a képeken még minden nagyon üres (az ovi még el se készült), így tényleg jól jön minden segítség akár pénzzel, tárgyal, vagy munkával.
„Minden láng fölfelé lobog.
Az emberi lélek is láng.”
Ezt már rég le akartam írni.
Makognak megtakarításról, amit senki se magyaráz meg, ezért nem hiszem el. És ki spórol vele? Mert amíg volt egy nagy szocialista állam, akkor megértettem, de most mindenki kifizet mindent.
Személyesen nekem mindig szívás. A lakás és a környezetem összes óráját állítgathatom és belső biómat is összezavarja. Aki ismer, tudja, hogy mindent szeretek időre csinálni és nem érzésre.
A fiam is ezt örökölte. Kis kakukkos-órának hívjuk. Felnőttként az ember még könnyebben megerőszakolja magát, de őt a mi órabizgerélésünk nem érdekli. Van egy életmenete és kész.
Most már kicsit jobb, de pár éve elég széttépő volt, hogy alkalmazkodni kellett hozzá is, és a világ menetéhez is.
Szóval, nem értem. Ha már mérünk valahogy valamit, miért kell belepiszkálni csak a pénz kedvéért és összezavarni vele mindent.
Ha valaki érti, hogy ez kinek jó, írja meg.