Van egy nagyon híres verse a Srimad Bhagavatamnak (2.3.10), melyet Srila Prabhupada nagyon gyakran idézett és én is nagyon szeretek.

Igazából összefoglalja a bhakti-yoga lényegét. Ez lehetne az oldal mottója is.

Rengetegszer prédikáltam ezt embereknek (és magamnak):

Mindegy mi van, ez a legjobb ami tehetsz.

"Aki fejlettebb értelemmel rendelkezik — akár tele van mindenféle anyagi vággyal, akár mentes azoktól, akár a felszabadulásra vágyik —, annak minden eszközzel a legfelsőbb egészet, az Istenség Személyiségét kell imádnia.

Magyarázat (részlet): A brahamajyoti és az Úr nem különállóak, mint ahogy a nap ragyogó sugarai és a napkorong sem választhatók szét. Ezért annak, aki a legfelsőbb, személytelen brahmajyotiba akar olvadni, szintén az Urat kell imádnia a bhakti-yogával, ahogy azt itt a Srimad-Bhágavatam javasolja. Különösen a bhakti-yogát ajánlja mint minden tökéletesség elérésének útját. Az előző fejezetek elmondták, hogy a bhakti-yoga mind a karma-yoga, mind a jnána-yoga végső célja. Ez a fejezet is hangsúlyozottan kijelenti, hogy a különféle félistenek imádatának végső célja szintén a bhakti-yoga. A vers is a bhakti-yogát ajánlja, mert ez az önmegvalósításhoz vezető legfelsőbb út. Mindenkinek komolyan el kell hát fogadnia a bhakti-yoga folyamatát, még akkor is, ha anyagi élvezetre vágyik vagy arra, hogy megszabaduljon az anyagi kötöttségektől."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.