Honnan lehet ismerős az alábbi gyönyörű Bhaktivinoda Thakura vers?

jív jágo, jív jágo, gauracánda bole
kota nidrá jáo máyá-pisácíra kole
(2)
bhajibo boliyá ese samsára-bhitare
bhuliyá rohile tumi avidyára bhare
(3)
tomáre loite ámi hoinu avatára
ámi biná bandhu ára ke áche tomára
(4)
enechi ausadhi máyá násibáro lági’
hari-náma mahá-mantra lao tumi mági’
(5)
bhakativinoda prabhu-carane pariyá
sei hari-náma-mantra loilo mágiyá

      (1) Az Úr Gauranga így kiált: “Ébredjetek alvó lelkek! Ébredjetek alvó lelkek! Oly sokáig aludtatok Máyá boszorkány ölében!”
      (2) “Amikor ebbe a világba jöttetek, váltig fogadkoztatok: »Ó, Uram, mindig imádni foglak«, de elfelejtettétek az ígéreteteket, s határtalan tudatlanságba süllyedtetek.”
      (3) “Csak azért szálltam alá, hogy megmentselek benneteket. Ki a ti barátotok, ha nem Én?”
      (4) “Meghoztam az orvosságot az illúzió ellen, amitől annyit szenvedtek. Fogadjátok hát el ezt a hari-náma mahá-mantrát!”
      (5) Sríla Bhaktivinoda Thákura így szól: “Miután megkaptam a mahá-mantrát, az Úr lótuszlábai elé vetem magam.”

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.