Itt egy komment, amire a válaszomat inkább bejegyzésként tenném ki. Remélem a végén kiderül, hogy miért.
„haribol, néha kitehetnél olyan cikkeket, tanulmányokat, érdekességeket is, ami nem arról szól, hogy miben rossz a magyar nép. példának itt van mindjárt a magyar nyelv: www.youtube.com/watch”
1. Ez az én oldalam, nem a köztévé, ahol igazságosan kell írni mindenkiről. Ha mindig a hibákat akarom kiemelni az se baj.
2. Egy felnőtt, fejlődni akaró ember inkább erre kíváncsi. A dicséret csak büszkévé tesz. Persze kell tudni az erősségeidet (egyszer), de az már megvan, lehet begyűjteni újabbakat, javítani a gyengeségeket.
3. Ha valaki szól, hogy az autódnak hiányzik az egyik kereke hiába hivatkozol rá, hogy de milyen szép a fényezése, azzal nem lesz jobb.
4. Ha elhallgattatod, hogy „miért vagy negatív!”, „nézd meg a tied!”, vagy a kedvencemmel „nem így kellett volna szólnod”, csak magadnak ártasz. A te autód nem fog beindulni. És nem fog többet szólni.
5. Rossz hírem van: ő az igazi barátod.
6. Ahogy biztosan már észrevettétek ez a téma nekem különösen fontos. Bár a blogom elkezdésekor nem gondoltam volna, hogy a testmozgásról, egészségmegőrzésről ennyit fogok írni, most mégis így van.
Napról napra tapasztalom még viszonylag egészségesen élő emberek között is, hogy milyen komoly problémákat okoz ennek hanyagolása.
7. Ez egy statisztika, nem egy szubjektív „tipikus magyar” írás. És ahogy írtam, ha körbenézel tapasztalhatod, hogy ez így van.
8. Ha majd látok pozitív változást, javulást, arról is írni fogok.
De addig is hajrá, itt a szép idő, kirándulás, sport, mozgás, bármi!
Itt egy komment, amire a válaszomat inkább bejegyzésként tenném ki. Remélem a végén kiderül, hogy miért.
„haribol, néha kitehetnél olyan cikkeket, tanulmányokat, érdekességeket is, ami nem arról szól, hogy miben rossz a magyar nép. példának itt van mindjárt a magyar nyelv: www.youtube.com/watch”
1. Ez az én oldalam, nem a köztévé, ahol igazságosan kell írni mindenkiről. Ha mindig a hibákat akarom kiemelni az se baj.
2. Egy felnőtt, fejlődni akaró ember inkább erre kíváncsi. A dicséret csak büszkévé tesz. Persze kell tudni az erősségeidet (egyszer), de az már megvan, lehet begyűjteni újabbakat, javítani a gyengeségeket.
3. Ha valaki szól, hogy az autódnak hiányzik az egyik kereke hiába hivatkozol rá, hogy de milyen szép a fényezése, azzal nem lesz jobb.
4. Ha elhallgattatod, hogy „miért vagy negatív!”, „nézd meg a tied!”, vagy a kedvencemmel „nem így kellett volna szólnod”, csak magadnak ártasz. A te autód nem fog beindulni. És nem fog többet szólni.
5. Rossz hírem van: ő az igazi barátod.
6. Ahogy biztosan már észrevettétek ez a téma nekem különösen fontos. Bár a blogom elkezdésekor nem gondoltam volna, hogy a testmozgásról, egészségmegőrzésről ennyit fogok írni, most mégis így van.
Napról napra tapasztalom még viszonylag egészségesen élő emberek között is, hogy milyen komoly problémákat okoz ennek hanyagolása.
7. Ez egy statisztika, nem egy szubjektív „tipikus magyar” írás. És ahogy írtam, ha körbenézel tapasztalhatod, hogy ez így van.
8. Ha majd látok pozitív változást, javulást, arról is írni fogok.
De addig is hajrá, itt a szép idő, kirándulás, sport, mozgás, bármi!
Itt egy komment, amire a válaszomat inkább bejegyzésként tenném ki. Remélem a végén kiderül, hogy miért.
„haribol, néha kitehetnél olyan cikkeket, tanulmányokat, érdekességeket is, ami nem arról szól, hogy miben rossz a magyar nép. példának itt van mindjárt a magyar nyelv: www.youtube.com/watch”
1. Ez az én oldalam, nem a köztévé, ahol igazságosan kell írni mindenkiről. Ha mindig a hibákat akarom kiemelni az se baj.
2. Egy felnőtt, fejlődni akaró ember inkább erre kíváncsi. A dicséret csak büszkévé tesz. Persze kell tudni az erősségeidet (egyszer), de az már megvan, lehet begyűjteni újabbakat, javítani a gyengeségeket.
3. Ha valaki szól, hogy az autódnak hiányzik az egyik kereke hiába hivatkozol rá, hogy de milyen szép a fényezése, azzal nem lesz jobb.
4. Ha elhallgattatod, hogy „miért vagy negatív!”, „nézd meg a tied!”, vagy a kedvencemmel „nem így kellett volna szólnod”, csak magadnak ártasz. A te autód nem fog beindulni. És nem fog többet szólni.
5. Rossz hírem van: ő az igazi barátod.
6. Ahogy biztosan már észrevettétek ez a téma nekem különösen fontos. Bár a blogom elkezdésekor nem gondoltam volna, hogy a testmozgásról, egészségmegőrzésről ennyit fogok írni, most mégis így van.
Napról napra tapasztalom még viszonylag egészségesen élő emberek között is, hogy milyen komoly problémákat okoz ennek hanyagolása.
7. Ez egy statisztika, nem egy szubjektív „tipikus magyar” írás. És ahogy írtam, ha körbenézel tapasztalhatod, hogy ez így van.
8. Ha majd látok pozitív változást, javulást, arról is írni fogok.
De addig is hajrá, itt a szép idő, kirándulás, sport, mozgás, bármi!
Bár már sokan megtaláltátok a Srila Prabhupadaról szóló „Acarya” sorozat 3. részét, de aki nem, most itt van, megnézheti.
Többen panaszkodtatok, hogy nem túl jól működik a videólejátszó, ami igaz, de egyenlőre nem találtam jobbat, ami ilyen hosszúságú filmekkel is elvan. Ha van ötletetek, kérlek, írjátok meg.
Nem könnyű megkapni egy ilyen transzcendentális személy társaságát…
Bár már sokan megtaláltátok a Srila Prabhupadaról szóló „Acarya” sorozat 3. részét, de aki nem, most itt van, megnézheti.
Többen panaszkodtatok, hogy nem túl jól működik a videólejátszó, ami igaz, de egyenlőre nem találtam jobbat, ami ilyen hosszúságú filmekkel is elvan. Ha van ötletetek, kérlek, írjátok meg.
Nem könnyű megkapni egy ilyen transzcendentális személy társaságát…
A fenti címmel jelent meg egy érdekes írás. Mivel én is többször foglalkoztam (és még fogok is) a témával, így szívesen adom közre.
Miért érdekes ez egy Krisnásnak?
- mert a testünk is az Ő tulajdona, szóval vigyázni kell rá
- mert ha nem működik, akkor a lelki tevékenységeket se tudjuk végezni
- a lustaság, tunyaság a tudatlanság kötőerejére jellemző, ami nem jó egyáltalán
- és még sok minden más…
"A magyarok sportolási kedve jóval elmarad az EU-s átlagtól egy felmérés szerint. Sokan azt hiszik, hogy a versenysport az egyetlen lehetőség a mozgásra, a tömegsport pedig szinte nem is létezik Magyarországon. Sokan azért tartanak a sporttól, mert azt hiszik, hogy csak az minősül annak, ami megerőltető, úgyhogy inkább nem is mozognak. Ráadásul Magyarországon presztízs-értéke sincs a sportnak.
A magyarok sporttól való tartózkodásának legfőbb oka az időhiány - mondta egy 2009 végén megjelent reprezentatív EU-s felmérésről Gáldiné Gál Andrea sportszociológus, a Testnevelési Egyetem Társadalomtudományi tanszékének adjunktusa. 2007-ben ők is készítettek a magyarok sportolási szokásairól egy, az EU-s kutatáshoz nagyon hasonló reprezentatív felmérést, amelynek végeredménye is nagyon hasonló lett. Mindkét kutatásból kitűnik, hogy a magyarok több mint a fele nem sportol, szabadidejét inkább valami mással tölti (a négyoldalas EU-s tanulmány
itt tölthető le
).
"Túl vannak terhelve a magyarok, rabszolga módjára dolgoznak. Sok élet játszódik le előttem, és ezekből azt látom, hogy a munka miatt nincs energiájuk. Ha a gyerekükre, a férjükre alig jut idejük, hiába lenne rá pénzük, olyan dolgokat hagynak el, amelyek kicsit is önzőnek tűnnek. Ilyen a sport" - mondta Romhányiné Kovács Mária, a Kispesten lévő Wekerlei Mozgás-műhely alapítója. A magyarok pesszimizmusa is közrejátszik abban, hogy alig sportolnak: sokan felesleges befektetetésnek tartják a sportolásra fordított időt, ezért ha választani kell a külön angol és a sport közül, a sportot mondják le előbb - mondta az [origo]-nak a Testnevelési Egyetem több tanára.
"A turizmusnak és a sportnak ugyanazok az ismérvei: mindkettő akkor fejlődhet, ha van szabadidő, motiváció és olyan jövedelem, amelyről az ember szabadon eldöntheti, mire szeretné költeni" - állítja Dosek Ágoston, a Testnevelési Egyetem Sportmenedzsment és Rekreáció Tanszékének docense. Szerinte jelenleg egyik területen sem állunk valami jól. "A legtöbb ember a szabadidejében a második és a harmadik munkája után szalad. Annak, aki sokat dolgozik, csökken a sportolási hajlandósága, pedig aki rendszeresen sportol, annak emelkedik a szellemi teljesítménye". A magyarok - időkímélés okán - ezért elsősorban az otthonuk és a munkahelyük között mozognak - derül ki az EU-s felmérésből: "Aki 20 percet biciklizik a munkájába, és 20-at vissza, már tett valamit az ülő életmód kompenzálására" - magyarázta Dosek.
Az élsportot támogatta az állam
"Részben a történelmi hagyományok miatt ilyen borús ez a kép: nálunk a szabadidősport nem alulról szerveződött, hanem kívülről meghatározott tömegsport volt" - mondta Gál Andrea, hozzátéve, hogy korábban az állami támogatás jelentős része az élsportra ment el és nem a tömegeknek szóló rekreációra.
Szerinte ebből is fakadhat, hogy Magyarországon nincs akkora presztízse a sportnak: míg Nyugat-Európában nagy klubhagyományok vannak, és klubtagnak lenni pesztízs-kérdés, addig "nálunk egy szülő nehezen tudja bevallani egy egyesület edzőjének, ha a gyerekét nem versenysportolónak szánja. Olyan klubokra lenne szükség, amelyek egész családokat befogadnak" - mondta. További gond, hogy a rendszerváltás után rengeteg sportegyesület, sportpálya megszűnt, ezek szerepét - és árfekvését - pedig nem tudják pótolni a fitneszstúdiók.
A fiatal nőket ugyanakkor utolérte a fitnesz-hullám - állította Gál Andrea, bár felméréseik szerint a magyarok többsége nem a fitnesztermekben, hanem az utcán és otthon mozog. A férfiak megmaradtak a hagyományosabb sportoknál - ilyen a futás, a kocogás, az úszás, a kerékpározás - amelyek előnye, hogy gyorsan és egyénileg megszervezhetők. És persze továbbra is élen jár a foci: "Van a futball, mint sport, és van a többi" - mondta Makovicsné Landor Erika gyógypedagógus, főiskolai adjunktus. Szerinte a gondok az általános iskolában kezdődnek: a testnevelésórák egyoldalúak, nem elég motiválók és túlságosan is megterhelők, ahelyett, hogy egészségre és mozgásra nevelnék a gyerekeket. A tanulmány szerint a 15-24 év közötti magyar fiatalokon ennek hatásai meg is látszanak: a férfiak 11, a nők mindössze 6 százaléka sportol rendszeresen, szemben az EU-s 19 illetve 8 százalékos aránnyal.
A középkorúak sportolnak, az idősek nem
Nem minden korosztályban rossz a helyzet. Az EU-s felmérés szerint a 25-54 év közötti magyarok ugyanannyit gyötrik a testüket, mint EU-s kortársaik. A gyógypedagógus szerint ennek életkori okai vannak: ilyenkor a legfontosabb a karrier, ehhez pedig elengedhetetlen a sportos, trendi megjelenés. "Ugyanez derült ki a mi kutatásunkból is és ezen nem is kell csodálkozni: a munkaerő eladhatóságában a megjelenés is szerepet játszik, a fizikai kondíció pedig a munkabírásról árulkodhat" - mondta Gál.
A felmérés szerint az 55 évesnél idősebb férfiak, és különösen a nők sportolási szokásai rohamosan zuhanni kezdenek az uniós átlaghoz képest. A magyar lakosság több mint húsz százaléka 60 év feletti, így egy igen széles passzív rétegről van szó. A nőknél nagyobb az eltérés: míg az 55 év feletti uniós átlag 11 százaléka mozog, nálunk 5 százalék ez az arány. A hetven évesnél idősebb magyar nőknek mindössze 2 százaléka mozog, szemben az EU-s 7 százalékkal. "Hatvanvalahány éves korukig dolgoznak aktívan az emberek. Amint valaki nyugdíjba vonul, nagyobb szerepet kap a család és az azzal kapcsolatos tevékenységek" - mondta a lehetséges okokról a gyógypedagógus.
Az 55 év felettiek sportolási kedvét befolyásolhatja az is, hogy a magyarok az EU-átlaghoz képest ekkor már nagyon rossz egészségi állapotban vannak. Sokféle betegség gyötri őket, egyebek mellett koszorúér megbetegedés, elhízás, mozgásszervi betegségek - mondta Simonyi Gábor, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság alelnöke. Éppen ezért javíthatna a helyzeten - állította Gál Andrea -, ha az orvosok is noszogatnák az idősebbeket. "Az orvosokhoz szívesen járnak az idősek, ezért nekik kellene ajánlaniuk a rendszeres sétát, a nordic walkingot. Az idősek egy része úgy képzeli el, hogy csak a megerőltető sport létezik, ezért sokan eleve lemondanak róla" Gál szerint.
Az idősebb korosztály inkább az olcsó, bármikor elérhető, családdal űzhető mozgás iránt fogékony - mondta Makovicsné, aki 15 éve tart 55-nél idősebb nőknek gimnasztikán alapuló tornát. Szerinte a nyugdíjasoknak sok egy 1500 forintos uszodajegy, havonta tízezer forintot pedig nem tudnak kiadni egy fitneszbérletért. Ráadásul a hatvanéven felüli korosztály nem tudja tovább folytatni azt a sportot, amit korábban űzött, és még ha sportolna is, nehezen talál neki való mozgásformát. Eközben az unió nyugati felén egész sportiparágak épülnek az idősebbek igényeire - mondta Makovicsné.
A fitnesztermek szerint nem fizetőképes réteg az idősebb korosztály, ezért nem éri meg ezt a korosztályt tornáztatni. "És nagy toleranciára is szükség van, mert ha egy idősebb ember csalódik valamiben, hamar elmegy tőle a kedve" - mondta Romhányiné. Szerinte a negyven fölöttieknek élettapasztalataikból adódóan már nem elég a fitneszedzők szépen csillogó ruhája, fontosabb számukra egy oktató szakmai végzettsége. Ő a Wekerlei Mozgás-műhelyben 25 éve foglalkozik gerincrehabilitációval, a tornára járók 40 százaléka 50 év fölötti. "Szívesen járnak és egymásnak adják a hírt. Az idősebbek ismerősi alapon szavaznak bizalmat" - mondta.
Passzívak az elhízottak, a kismamák és a munkanélküliek is
Az elhízottak sem szívesen mozdulnak - állította az orvos: "Mozgás és fogyás kéz a kézben járnak: kövér vagyok, nem mozgok, illetve nem mozgok, ezért kövér leszek. Magyarországon akut problémáról van szó, a felnőtt népesség kétharmada tartozik az elhízott vagy a túlsúlyos kategóriába, a lakosságnak csak egyharmada normál testsúlyú. Egy kövér ember nem akar sportolni, mert fél, hogy kinevetik és ezért rendre kifogásokat, önigazolásokat keres" - mondta az orvos. Szerinte ezeknek az embereknek meg kell mutatni a fizikumuknak megfelelő mozgást.
A hangsúly a rendszerességen van
"Meglepődéssel tapasztaltuk, hogy a kismamák is nagyon távol állnak a mozgástól, noha idejük lenne rá - mondta Gál -, és a munkanélkülieknél is hasonló a helyzet: minél hosszabb ideig munkanélküli valaki, annál jobban távolodik minden társadalmi tevékenységtől. A kutatások szerint a magasan kvalifikáltak mozognak a legtöbbet. Mostanáig úgy tűnt, hogy országos szinten a fővárosiak járnak az élen, de egyre inkább előzik meg őket a megyeszékhelyeken élők".
Át kell alakítani a magyarok gondolkodásmódját, ami az általános iskolai testnevelés reformjával kellene, hogy kezdődjön - mondta az [origo]-nak több megkérdezett. Makovicsnáé Landor Etelka szerint ezen kívül egy "szakemberek által irányított országos kampányra lenne szükség, hogy az emberek megszeressék a sportot"."
Minden reggel az első egér-kattintásom a lelki tanítómesterem oldalára irányul. Bár már csicseregték a madarak, hogy fog változni az oldal mégis meglepődtem, amikor megláttam.
Még nem fedeztem fel minden részletét, de az első legszembetűnőbb, hogy különváltak a magyar- és az angol nyelvű bejegyzések. Már én is javítottam a bannert. Aztán majd én is átböngészem az újításokat, de most gyorsan hírt akartam adni a változásról.
Rögtön figyelmetekbe ajánlom a szerda reggeli leckét amit itt tartott a Budapesti Templomban, hosszú indiai távollét után. A komoly könyvíró marathonja miatt se szokott gyakran ebben az időben lejönni, ezért ez tényleg egy ritka kuriózum.
Itt tudjátok meghallgatni, illetve letölteni.
Nem meglepő módon White Metálnak hívják a másik oldalt. Az első úttörői szintén Doom Metál zenekarok voltak, de az egyik leghíresebb mégis a Stryper lett:
Persze a világos-oldal sohasem lett annyira népszerű. Sokan vállalták fel vallásosságukat és több zenekarnak a nyílt térítés a fő célja. Ennek szerencsére nem lett káros visszahatása, sőt talán a jámborság felé terelt sokakat.
Aztán ez nem is múlt idő, hisz most is több népszerű keresztény zenekar van.
Egy mai példa:
Pár napja már tettem fel videó-összeállítást Szubál kalandjairól, most itt a folytatás.
Ha megnézitek, láthatjátok, hogy jártunk a budakeszi vadasparkban, amit nagyon élvezett. Kipróbáltuk a Hajógyári –sziget nagy csúszdáit is. Ez nem a szülők vágya volt, hisz a feleségem kifejezetten frászt kap az ilyenektől és jómagam se vagyok egy nagy lesiklóbajnok. De a döntést az ifjú hozta meg, és nem is egyszer. Kb. 15-20-szor kellett a dombra felmászni és lecsúszni.
Láthatjátok még Szubál barátkozását a bogárkával, a templomi csúszda önálló és lelkes használatát, ill. az új kedvencet, a buborékfújást és kapkodást.
„Az életünkben előálló jelentős problémákat nem lehet a gondolkodásnak ugyanazon a szintjén megoldani, amelyen azok létrejöttek.”
Albert Einstein