Amikor az „Om” készült, Dénes, a grafikus barátunk már a Gopálban lakott, így minden másodpercben ránézhettünk a készülő műre. Az ötletadó ismét én voltam. Ez az egyik kedvenc képem, sokáig kint volt az irodámba.
A szívben lakozó Felsőlelket ábrázolja. Gondoltuk, ha már ennyire direkt és letisztult címet adunk az albumnak, akkor legyen a borító is az.
Érdekes, hogy az általunk csak „kis színes”-nek hívott lemez igazából nem annyira vidám. Annak indult, de sok nemvárt esemény árnyékolta be.
Érdemes jól megnézegetni, mert minden négyzetcentiméteren van valami ki ötlet, okosság.
Ha nincs meg, akkor viszont irány beszerezni!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.