Van egy tipikusan magyar szokás: az utólag okoskodás. Következzen erről egy történet a történetben.
Srila Prabhupada nem egyedül kapta az utasítást a lelki tanítómesterétől, hogy terjessze el a Krisna-tudatot a nyugati világban. Csak hogy ő volt az egyetlen, aki megcsinálta. Úgy, hogy semmi segítséget nem kapott se a kezdetekkor, se a folytatásban, sőt.
Mikor már világméretű lett a mozgalom többen kijelentették, hogy „nem egy nagy dolog, én is megtudtam volna csinálni”. Ez eljutott Srila Prabhupadahoz is, aki egy történettel válaszolt rá:
Mikor Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát és visszaérkezett, egy lakoma alkalmával néhányan az asztalnál azt kezdték emlegetni, hogy „nem egy nagy dolog, én is meg csináltam volna”. Kolumbusz meghallotta és egy kihívást intézett a hencegők felé: állítsanak meg egy tojást a talpán.
Mindenki próbálkozott, de senkinek se sikerült. Ekkor minden szempár Kolumbuszra szegeződött. Ő fogta és finoman az asztalhoz koccintotta a tojást, ami így csak behorpadt és tökéletesen megállt. Döbbenten néztek rá, majd valaki megszólalt: „ez nem egy nagy dolog, én is megcsináltam volna!”
„De nem csináltad meg! Hát ez a különbség közted és köztem” mondta Kolumbusz.
Tanulság 1: ahhoz, hogy olyan dolgot csinálj, ami másnak nem sikerül, lehet, hogy szokatlan módon kell tenned.
Tanulság 2: ha megtetted, ne várd, hogy elismerik. Legyen elég, hogy megtörtént…
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.