Az alábbi videó egy játékkonzol reklámja és eszméletlenül profin van megcsinálva.
A vicc az benne, hogy azt akarja sugalni (persze, nem bízzák a véletlenre, le is írják), hogy „rövid az élet, játsszál többet”.
Ez zseniális: ha „rövid az élet” (ami igaz), akkor nem valami mást kellene csinálni, mint játszani?
Ez egy régi videó, ami nagyon tetszik. Egy felöl a témája, hogy nem szép dolog lopni.
A másik pedig a megvalósítása, azaz olyan, mintha véletlenül lett volna felvéve.
Aztán, hogy az pont egy Krisnás, vagy sem akitől ellopják a laptopot, azt nem tudom.
Nekem van kettő is… :)
Minden napszaknak megvan a megfelelő hangulata, ami zenében, rágákban is kifejezhető. most egy ilyet osztok meg veletek.
Ha jól tudom Srila Prabhupada is nagyon szerette és ő rendelte el, hogy minden reggel, napkeltekor lehessen hallani Mayapurban, a Krisna-tudat fővárosában.
Emlékszem 1996-ban, amikor először jártam Indiában és ezt meghallottam (persze mindennel együtt, ami ott volt) teljesen kész voltam. Egyfolytában meg akartam szerezni, ami nem volt könnyű.
Végül sikerült.
Itt tudjátok letölteni, és itt meghallgatni:
Persze nagyon nehéz választani, hisz ez még egy személynél is hangulatfüggő. Pár hét múlva felrakok egyet, ami most komoly favorit.
Rögtön tetszett. Kicsit zavarban voltam, mert egy kicsit nőies, de mégsem az. Amikor könyvet osztottam, vagy prédikáltam és mutattam az embereknek szinte mindig azt kérdezték, hogy „ez nem egy nő?”. A trükkös válaszom az volt, hogy „igazából férfi, de olyan szép, hogy már majdnem nő”.
Ez a válasz mindkét nemnek bejött :).
Sokszor láttam fényképeken Srila Prabhupada háta mögött is. És amikor hallottam, hogy amikor elkészült és megmutatták Neki, Ő könnyes szemmel azt mondta, hogy „igen, ilyen Krisna”.
Kell ennél több?
Ez egy érdekes kiadvány volt, tele Dénes sziporkázó grafikai humorával.
Sokan írtak bele cikket, mint például, Kowa, Elvis, Csató/NBd és jómagam is.
Érdemes átböngészni.
Innen tudod letölteni.
Az ex-Beatles tag, George Harrison dala a világ egyik legnagyobb slágere volt. Ha jól tudom 11 hétig vezette a slágerlistákat. Hogy kire értette George a „Lord” (Úr) szót a beköszöntő „Hare Krisna” elárulja. az ő bhaktaságáról majd később írok.
Ahogy sokan tudjátok a Mantra is feldolgozta ezt a számot. Én voltam a „felbujtó” és az, aki áthangszerelte mantrásra. A szólót Csató Péter/ Nitaibhavana (Replika) követte el és vele együtt játszottuk is egy pár Visnu-koncerten.
Klip is készült róla, aminek kivételesen egy story-ja is van.
Már ebből az időből emlékszem egy olyan dologra, ami sokszor megkeserítette az életemet: apám és néhány más rokonom alkoholfogyasztása. Nagyon sokszor mondta anyukám, hogy nem azért ment hozzá apámhoz, mert szerelmes volt belé (biztos örült, amikor hallotta), hanem mert akkor egyáltalán nem ivott alkoholt. Anyukám gyerekkorát is megkeserítette ez, ezért elhatározta, hogy vele nem így lesz. Tévedett.
Akkoriban még nem sokat fogtam fel a dologból, de a veszekedéseket, jeleneteket akár szavak nélkül is értettem volna. Persze, én is fogadalmat tettem, hogy nem nyúlok soha a pohárhoz, de erről majd később.
Ahogy jött a suli a szemem és a hajam is bebarnult és már elkezdtem hasonlítani a mostani formámhoz. Általában jó tanuló voltam, vágott az agyam, a 8 évből 5-ször voltam kitűnő. Egyedül a magatartásommal volt baj. Állandóan izegtem-mozogtam, forgolódtam és dumáltam. Vittem haza sorban az intőket. 
Édesanyám mindig az igazmondásra nevelt. Én mindig szépíteni akartam az eseteket, de ő nem hagyta. Inkább előre aláírta intőt, de utána az igazat akarta tudni. És utána sem kapta fel a vizet, hanem nyugiban megbeszéltük, hogy máskor mit ne csináljak. Ha rossz jegyet vittem nem őrjöngött, hanem azt kérdezte, hogy hogyan fogom kijavítani.
Ezek nagyom mély nyomott hagytak bennem és azóta is próbálok én is így bánni másokkal.