A világ összes valamirevaló filozófusának, gondolkodójának és azt hiszem minden embernek van egy elképzelése barátságról és az ellenségeskedésről.
Álljon itt most Srila Prabhupada véleménye a témáról:
Az Úr szolgálata érdekében mindenkinek barátként kell viselkednie. Dicsérnünk kell azt a szolgálatot, amit a másik végez az Úrnak, s nem szabad büszkének lennünk a saját szolgálatunkra. Így gondolkodik egy vaisnava, ez a Vaikuntha-gondolkodásmód. Lehet versengés és látszólagos vetélkedés a szolgák között, miközben a szolgálatukat végzik, de a Vaikuntha-bolygókon a bhakták megbecsülik a másik szolgálatát, és sohasem becsmérlik. Ez a Vaikuntha-verseny. Szolgák között nem lehet szó ellentétekről. Mindenkinek meg kell kapnia a lehetőséget arra, hogy legjobb képességei szerint szolgálja az Urat, és mindenkinek értékelnie kell a többiek szolgálatát. Így van ez a Vaikuntha-világban. Mindenki szolga, ezért mindenki ugyanazon a szinten áll, és szolgálhatja az Urat, amennyire képességei engedik.”
Ezt a bejegyzést Kisora prabhunak ajánlom az alábbi témába vágó ( :-) ) videóval együtt.
Bizonyára sokan ismeritek B. B. Govinda Swamit, hisz sokat látogat Magyarországra. Főleg Krisna-völgyi fesztiválon lehet őt látni, hallani. Hihetetlen odaadással tudja énekelni a Hare Krisna Mahamantrát és sok más dalt.
Sajnos nekem van egy gyenge pontom zenehallgatásnál: bár érzékelem, hogy csodálatos a bhajan, vagy kirtan, de a rossz minőségű, hangszerek aránytalanul szóló felvétel egy bizonyos idő után idegesít. Ez nyilván az én gyengeségem, de jelenleg ez van.
Szerencsére most eljutott hozzám B. B. Govinda Maharaja egy profi lemeze, a „Saranagati”, amit azóta rengetegszer meghallgattam. Íme egy kis ízelítő belőle:
A mai téma se lesz túl filozofikus, inkább a cukiság kategóriáját erősíti.
Szubállal kettesben voltunk vasárnap a Templom játszókertjében és így téblábolt az ifjú dhótiban:
1. Nincs szükség mikrohullámú sütőre, az ételt elég beletenni
egy fazékba, és ha az erőmű felől f
új a szél öt perc alattropogós.
2. A közeli tavacskánál télen is kellemes strandidő van.
3. Nem terem parlagfű, mert a gyakori tüntetések alkalmával mindet letapossák a környezetvédők.
4. Háború esetén nem kell azon izgulni, hogy vajon minket is bombáznak-e.
5. Olcsó az ingatlan, mégse veszik meg németek.
6. Izgalmasabb a kertészkedés, és hatlábú kutyánkkal szerepelhetünk a Fókuszban.
7. Sose fogy ki a melegvíz.
8. Ha véget ér a tévéműsor, valamit akkor is sugároznak.
Nemrég feltettem Indradyumna Maharaja tanítványainak tavalyi produkcióját (bocsánat, felajánlását) és jeleztem, hogy idén is csináltak egyet. Sokaknak tetszett, ezért most itt a legfrissebb.
A felvételekben én is segédkeztem, de fő érdem a végső keverést és jónéhány plusz hegedű és ének sávot elkövető Gergő prabhué, akit mindenki „művész”, „müvcsi” néven ismer jobban.
Persze a legtöbbet Vallabhi-kanta mataji tette mindkettőért, aki kitalálta, szervezte és gyönyörű hangjával és odaadásával vezette a csapatot.
Múlt hétvégén, amikor lent voltunk a Farmon volt egy nagyon aranyos találkozás Srila Indradyumna Maharaja és Szubál között.
Az esett teljesen spontán volt, félúton a Templom és Gurudeva háza között, amikor szokás szerint gyerekek gyűrűjébe keveredett a híres utazó prédikátor. Mi pont arra jártunk. 
Indradyumna Maharaja váratlanul Szubál felé nyújtotta a dandáját, aki nagy mosollyal az arcán nyúlt érte. Aztán el se engedte. Végül úgy kellett Gurudevanak visszakérnie: „Bocsánat, kedves Maharaja, most már mennem kell…”, mondta Ő Szubinak.
Így lett pár percre Szubál Szvámi.