Itt egy érdekes cikk, amit 4-5 éve raktam el. Nagyon tanulságos mindenkinek. Mert bizonyos szempontból mindenki vezetője valakinek…
És ha jó példát szeretnél látni, nézd meg ezt a képet.
Jó olvasást!
„A dolgozók teszik a főnököt igazi vezérré
A vezetői pozíció hatalommal jár, annak pedig három összetevője van: az információ, a tudás és a kapcsolat. A vezető személyes hatalma elsősorban attól függ, milyen mértékben képes elnyerni beosztottai bizalmát és tiszteletét.
"Mindenkinek ott van a marsallbot a zsebében" - tartja az ismert mondás. Ebből következve állíthatnánk, hogy mindenki született vezető. Vajon a beosztottak megelégedettsége miért mutat mégis vegyes képet a vezetők alkalmasságával kapcsolatban? Egyes amerikai vizsgálatok meglepő adatokkal szolgálnak:
- A dolgozóknak csak 30 százaléka elégedett azzal a bizalommal, amit a vezetők feléjük mutatnak.
- Mintegy 48 százalékuk érzi azt, hogy főnökük meghallgatja ötleteiket, és alig több mint 50 százalékuk tartja úgy, hogy a vezetők megfelelően informálják őket.
- Az alkalmazottak 75 százalékának az a véleménye, hogy a menedzsment nem a megfelelő időben dönt, és ezek a döntések nem szolgálják a vállalat, illetve a dolgozók érdekeit.
Vezetőnek születni kell, vagy tanulással, képzéssel is elsajátíthatók azok az ismeretek, készségek, amik a hatékony menedzseri munkához szükségesek? A vezetői pozíció hatalommal jár, annak pedig számos összetevője van, mondta el a Menedzsment Fórumnak Juhász Tibor, a WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Intézet vezető tanácsadója.
Információ
A vezetőknek központi szerepe van a szervezeten belüli információk elosztásában. Két szélsőséges magatartás-stílus figyelhető meg. Léteznek főnökök, akik a híreket inkább visszatartják és erősen szűrik, mert az a meggyőződésük, hogy hatalmuk annál erősebb, minél inkább koncentrálódik kezükben az információ.
Ezzel szemben az úgynevezett "bevonó" vezetők, akik a "nyitott ajtó" politikája szerint irányítanak, minden információt azonnal megosztanak csapatukkal.
Itt nem tanulható ismeretekről van szó, hanem személyes vezetői stílusról. Ennek gyökere mélyen van és képzéssel, oktatással nehezen lehet változtatni rajta. Az információ-kezelési stílus tehát inkább a vezető személyiségével áll összefüggésben.
Tudás
"A tudás hatalom". Aki szervezett és magas szintű tudás birtokosa, az nagy tekintéllyel rendelkezik környezetében. A puszta tudás azonban a vezetői akciókhoz, a csapat mozgósításához nem elegendő, a vezetőnek megfelelő erővel kommunikálnia is kell azt.
A tudás, mint hatalmi tényező, az ismeretek elsajátításával megszerezhető, s mint vezetői befolyásolási erő, a hosszú távú elkötelezett tanulással van szoros kapcsolatban. Nem véletlen, hogy az utóbbi években az "Élethossziglan tartó tanulás" egyre inkább a menedzseri jártasságok alapvető kritériumává vált.
Itt egy érdekes cikk, amit 4-5 éve raktam el. Nagyon tanulságos mindenkinek. Mert bizonyos szempontból mindenki vezetője valakinek…
És ha jó példát szeretnél látni, nézd meg ezt a képet.
Jó olvasást!
„A dolgozók teszik a főnököt igazi vezérré
A vezetői pozíció hatalommal jár, annak pedig három összetevője van: az információ, a tudás és a kapcsolat. A vezető személyes hatalma elsősorban attól függ, milyen mértékben képes elnyerni beosztottai bizalmát és tiszteletét.
"Mindenkinek ott van a marsallbot a zsebében" - tartja az ismert mondás. Ebből következve állíthatnánk, hogy mindenki született vezető. Vajon a beosztottak megelégedettsége miért mutat mégis vegyes képet a vezetők alkalmasságával kapcsolatban? Egyes amerikai vizsgálatok meglepő adatokkal szolgálnak:
- A dolgozóknak csak 30 százaléka elégedett azzal a bizalommal, amit a vezetők feléjük mutatnak.
- Mintegy 48 százalékuk érzi azt, hogy főnökük meghallgatja ötleteiket, és alig több mint 50 százalékuk tartja úgy, hogy a vezetők megfelelően informálják őket.
- Az alkalmazottak 75 százalékának az a véleménye, hogy a menedzsment nem a megfelelő időben dönt, és ezek a döntések nem szolgálják a vállalat, illetve a dolgozók érdekeit.
Vezetőnek születni kell, vagy tanulással, képzéssel is elsajátíthatók azok az ismeretek, készségek, amik a hatékony menedzseri munkához szükségesek? A vezetői pozíció hatalommal jár, annak pedig számos összetevője van, mondta el a Menedzsment Fórumnak Juhász Tibor, a WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Intézet vezető tanácsadója.
Információ
A vezetőknek központi szerepe van a szervezeten belüli információk elosztásában. Két szélsőséges magatartás-stílus figyelhető meg. Léteznek főnökök, akik a híreket inkább visszatartják és erősen szűrik, mert az a meggyőződésük, hogy hatalmuk annál erősebb, minél inkább koncentrálódik kezükben az információ.
Ezzel szemben az úgynevezett "bevonó" vezetők, akik a "nyitott ajtó" politikája szerint irányítanak, minden információt azonnal megosztanak csapatukkal.
Itt nem tanulható ismeretekről van szó, hanem személyes vezetői stílusról. Ennek gyökere mélyen van és képzéssel, oktatással nehezen lehet változtatni rajta. Az információ-kezelési stílus tehát inkább a vezető személyiségével áll összefüggésben.
Tudás
"A tudás hatalom". Aki szervezett és magas szintű tudás birtokosa, az nagy tekintéllyel rendelkezik környezetében. A puszta tudás azonban a vezetői akciókhoz, a csapat mozgósításához nem elegendő, a vezetőnek megfelelő erővel kommunikálnia is kell azt.
A tudás, mint hatalmi tényező, az ismeretek elsajátításával megszerezhető, s mint vezetői befolyásolási erő, a hosszú távú elkötelezett tanulással van szoros kapcsolatban. Nem véletlen, hogy az utóbbi években az "Élethossziglan tartó tanulás" egyre inkább a menedzseri jártasságok alapvető kritériumává vált.
Kapcsolat
A kapcsolati hatalom annak a függvénye, milyen a vezető és a beosztottai közötti személyes kapcsolat minősége. Ide tartozik az a készségegyüttes is, amit a vezetői kommunikáció fémjelez. Hogyan jelöl ki a vezető célokat, miképpen motiválja csapatát, milyen támogatást nyújt az egyes embereknek - ez mind-mind a bizalomra épülő kapcsolati hatalom összetevője.
Ez a terület ugyan fejleszthető, csakhogy itt nem tanulásról, hanem folyamatos kompetencia-változásról beszélünk. A vezető kapcsolati minősége tehát nem a tudás-gyarapítás, hanem, a készségfejlesztés szintjével és intenzitásával áll összhangban. Adott személyiségünket tervezett képzésekkel úgy tudjuk kibontakoztatni, hogy az harmonikusan illeszkedjen mind a csapat, mind az egyének, mind a feladatok igényeihez.
A vezető személyes hatalma tehát attól függ, milyen mértékben képes elnyerni beosztottai bizalmát és tiszteletét. Ez a vezető és beosztottai között létrejött kapcsolat minőségét, az összetartozás érzését, a vezető iránti elkötelezettségét jelenti. Alapja, hogy a beosztottak a saját és a vezető céljait mennyire látják azonosnak, vagy egymástól kölcsönösen függőnek. A személyes hatalom mindig a beosztottaktól, tehát alulról származik.
A képzési piacon három elkülöníthető módszertannal találkozunk a vezetésfejlesztésben. A vezetői tudást a hosszú távú ismeretátadó képzések tágítják a legjobban, mint például az MBA-, az EBC*L (Európai üzleti-vállalkozói diploma) és különböző szakmai kurzusok. Persze mindennek alapja a megfelelő irányú felsőfokú képesítés.
A szervezeti folyamatok megfelelő hatékony menedzselését paradox módon a tudás mellett a személyiség stílusa határozza meg. Ennek oka, hogy a szervezeti kultúra, a cég adott víziója, missziója nehezebben találja meg a lojalitás kapcsolópontjait a menedzseri potenciálban, ha az adott vezető más szemlélettel, hozzáállással viszonyul a cég működéséhez. Ezt leginkább személyes tanácsadással lehet fejleszteni.
Ez akkor éri el célját, ha a vezető hitelesen tudja képviselni az adott vállalat kultúráját és hosszú távú céljait, sőt, az igazán ideális helyzet az, ha teljesen azonosulni tud azokkal. Ha ez nem alakul ki teljes mértékben, akkor a szervezetben feszültség, elégedetlenség, konfliktus, személyes szinten pedig stressz jön létre.
A "klasszikus terep" a vezetésfejlesztésben a kapcsolati készségek fejlesztése. Ez a vezetői tréningek területe, ahol a résztvevő vezetők számára adott a lehetőség, hogy személyes berögződött rutinjaikat hatékonyabb viselkedésformákkal váltsák fel. Ez aktív kísérletezést és fejlesztő visszajelzéseket igényel.
A piacon az utóbbi években terjednek a feed-back-et fejlesztő képzések és eszközök. Ha a visszajelzés, mint vezetői kommunikációs módszer, egy vállalaton belül a természetes kultúra részét képezi - akkor ez legjobb alapul szolgál a teljesítményeket fókuszba helyező, de humánus vezetői tevékenységnek. A dolgozói elégedettségnek pedig ez az alapja.
Juhász Tibor, vezető tanácsadó, WIFI Hungária Oktató és Továbbképző Int”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.