Tavaly ősszel egy hirtelen ötlettől vezérelve feldobtam egy váratlan tervet Ananyagopi matajinak. Mivel tudtam, hogy ő korábban komolyan táncolt, megkérdeztem, hogy nem lenne e kedve összehozni egy rövid, de profi (hatású) produkciót.
Ő kapásból nagyon lelkes lett, egy-két elképzelést egyeztettünk, de onnantól gőzerővel nyomta. Szervezte a próbákat, betanította az amatőröket, ruhát készítetett, szóval mindent. Bár nem volt betervezve, amikor Maharaja és a bhakták látták, hogy milyen szuper dolog lett, berakták az Egyház legkomolyabb rendezvényére, a közéleti díszvacsorára, mint egy programpont.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.