Sokan faggattak arról, hogy milyen zenéket hallgattam/hallgatok, milyen hatások érnek. Persze ez különösen izgalmas volt akkor, amikor egy krisnás ugye nem csinál ilyet. Pedig igen.
Kezdjük időrendbeli sorrendben a gyerekkorral.
Apukám gitározott, persze amikor én már megvoltam akkor már csak otthon, hobby szinten. A nagy kedvence, ami gyakran szólt nálunk az a The Shadows volt.
De az egyik legkedvencebb száma a George Harison My sweet Lord-ja volt. Itt hallottam először (és sokszor) a Maha Mantrát:
Ez kb. 30 év múlva visszaköszönt mint egy Mantra feldolgozás:
Kemény zenét is az ő jóvoltából hallottam először, anyukám nem nagy örömére néha szólt a Led Zeppelin, Deep Purple, Black Sabbath:
Mivel a 70-es években nem volt egy olcsó és egyszerű dolog a saját lejátszó ezért mindenki a rádióra és a tévére volt szorulva. Nekem az aktuális divatzenék nem jöttek be, túl felszínesek, kiszámíthatóak voltak.
A keményebb műfaj felé az első lépést a hasonló korú unokatesómnál tettem. Neki volt egy lemezjátszója és akkor vette meg az AC/DC Higway to Hell lemezét. Nagyon megfogott az a nyers erő és dinamika.
Aztán én is elkezdtem gitározni és jöttek a két gitáros zenekarok, Iron Maiden, Judas Priest, Accept, Scorpions, ami az első koncert élményem is lett a 80-as évek közepén.
Persze nagyon örültem, amikor lett egy igazi magyar metál zenekar a Pokolgép:
Kezdtem egyre gyorsabb dolgokat hallgatni, és akkor nagyon bejött a korai Helloween:
Akkoriban már sok zenéhez hozzá lehetett jutni lemezen, másolt kazettán és nekem is lett walkman-em. 85 tájékán került bele a lejátszómba egy addig számomra ismeretlen zenekar albuma, ami teljesen ledöbbentett, aztán nagyon bejött. Ez volt a Slayer Hell awaits:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.