Itt olvashatod az előző részt.

Szeminárium a templomi kongregáció fejlesztéséről

Őszentsége Radhanatha Swami

Oroszország, 1998.

"EGYETEMI PROGRAMOK
Nagyon röviden el szeretnék beszélni, arról, hogy milyen eredménye van ennek a fajta
brahmacari ashramnak a prédikálás szempontjából. Van 15 brahmacari, akiknek a teljes idős
szolgálatuk az egyetemi prédikálás. Ez azt jelenti, hogy ebédtől estig egyetemi programokat
csinálnak. Az időzítés lehet eltérő, de Bombayban arra, hogy bármi sikereset csináljál, a
legjobb idő az este, mert máskülönben senki sem hallgat meg. Csak az egyetemek és a
kollégiumok egyedül azok a helyek Bombayban, ahol rendszeres programokat tartunk. Ez azt
jelenti, hogy ugyanabban az időben, ugyanazon a helyen kultiválunk tanulókat egy bizonyos
egyetemen. Jelenleg 45 egyetemen és kollégiumban van heti program, 18 mérnöki egyetemen,
10 kereskedelmiben, 8 egészségügyiben, 3 manageriben és 6 másik egyetemen.

Sok-sok más egyetemen is van prédikáló programunk, de nem heti rendszerességgel. A számok, amik itt
vannak előttem, már több mint egy évesek, szóval ez mostanra már több. Majd megadom a
legfrissebb adatokat is. Mostanra a már komolyan kultivált tanulók száma 650, ez nagyon
komolyan elkötelezett krsna-tudatos tanulókat jelent. És azoknak a tanulóknak a száma, akik
16 kört japáznak, 250 körül van. A 16 körre törekvő tanulók száma 400 körül van. Igazából
nemrégiben volt Jakarta? ünnepségünk mindezeken az egyetemeken. Néhányban ezek közül
tanulók százait kultiváljuk. A legtöbbjük, tucatnyian, nagyon komolyak. Valójában a jelenlegi
brahmacarik többsége, azok ezekből az egyetemi prédikáló programokból jöttek. Az
egyetemeken segítettek a prédikálásbanl és miután vizsgáztak és diplomát kaptak,
csatlakoztak az ashramhoz. Amint mondtam, a hely szerint határoztunk úgy, hogy ez a
legjobb, ha így csináljuk.

Néhány hete, mielőtt elhagytam Bombayt, más napon ünnepeltük meg a Janmastami fesztivált
mint amikor az van, így sok más helyen tudtunk fesztivált tartani.. A JJ orvosi egyetemen kb.
750 tanuló volt ott. Az egyetemi dékán és a helyettese is részt vett. És volt kirtana és lecke a
Janmastamin. És legalább tucatnyi tanuló van azon az egyetemen, akik 16 kört japáznak,
nagyon elszántak, sokuk avatott. És amikor a programnak vége volt, a dékán odajött hozzánk
és azt mondta, hogy ez hihetetlen. Azt mondta, hogy Bombay egyetemein a tanulók nagyon
materialisták és sok erkölcstelen tettben vesznek részt és lelkesen próbálják átvenni a nyugati
világ érzékkielégítését. Sokszor még lelkesebben, mint a nyugati emberek, vagy azok a
keletiek, akik olyanok akarnak lenni, mint a nyugatiak. Azt mondta, hogy “évekig kínlódtunk
azzal, hogy valami elképzelést adjunk ezeknek az embereknek a vallásos erkölcsről és
értékekről, de lehetetlen volt. De a mozgalmatok valódi szentté változtatta ezeket az
egyetemistákat.” És legtöbbjük az egyetem legjobb tanulója. Azt mondta, hogy “minden
támogatást meg fogunk adni nektek, bármit használhattok, amit csak akartok az egyetemen,
hogy terjesszétek a mozgalmatokat.”

Egy egyszerű példa: volt két tanuló. Az egyik egy átlagos tanuló volt, aki alig ment át minden
évben, a másik az osztály legjobb tanulója volt minden egyes szemeszterben, minden évben.
Eljött az utolsó évi utolsó vizsga ideje. Két hónappal előtte a vizsgákon ez a kitűnő tanuló volt
mindig a legjobb nemcsak az egyetemén, hanem sokszor az egész államban, minden egyetem
között. Arra a két hónapra elhatározta, hogy lecsökkenti a köreit 8-ra, hogy jobban tudjon
tanulni. Az átlagos tanuló, aki alig ment át minden szemeszterben, fogadalmat tett, hogy a
végső vizsga előtt két hónappal megduplázza a körei számát 32-re, mert tényleg szüksége volt
Krsna kegyére. Indiában az utolsó vizsgák nagyon nehezek. Kijöttek a vizsgaeredmények. A
brilliáns tanuló, aki olyan sok díjat nyert, aki felezte a körei számát, hogy tanuljon a vizsgára,
alighogy átcsúszott. És az egyszerű tanuló, aki soha nem volt jó a tanulásban, aki megduplázta
a köreit 32-re, mert tudta, hogy szüksége van Krsna kegyére, mert nem volt egy jó tanuló, első
lett az egyetemen kb. 1 000 tanuló közül. Ez egy igaz történet.

Szóval ez az egyetemi prédikálás nagyon fontos, mert a nemzet jövője most nagymértékben
ezeknek az embereknek a kezében van. Így arra képezzük a bhaktákat, hogy legyenek
egyetemi prédikátorok. Nem engedünk csak úgy odamenni valakit, hogy prédikáljon az
egyetemen. Először a brahmacari leckén kell bizonyítaniuk, hogy nagyon járatosak legyenek a
filozófiánkban. Utána néhány hónapig segítenek egy másik idősebb egyetemi prédikátornak,
hogy tapasztalatot szerezzenek. És néhány bhaktánk vázlatokat csinál, hogy hogyan kell leckét
adni a krsna-tudat legtöbb alapvető témájából. Ezt leteszteljük, és utána egy idősebb
prédikátorral együtt ez a személy elkezd leckéket adni az egyetemeken. Amikor nagyon
hozzáértővé és tapasztalttá válik, akkor elkezdi vezetni a saját prédikáló programját. Először
csak kis csoportokat, aztán majd tud adni nagyobb leckéket is. Mostanára kb. 30 teljes idős
bhaktánk jött ezekből az egyetemi prédikáló programokból

KONGREGÁCIÓS PROGRAMOK
A brahmacarik csinálnak kongregációs prédikáló programokat is. Rendszeresen vannak
programok, olyanok, mint az egyetemi prédikáló programok Bombay különböző
szomszédságában hetente, ugyanabban az időben, ugyanazon a helyen, ugyanaz a bhakta ad
leckéket, hogy fejlessze a kongregációt annak a városnak a szomszédságában. Azok a grhasták
szponzorálják teljes mértékben a programokat, akik ezekben a szomszédságokban élnek. Ők
hírdetik, ők szervezik a helyszínt, ők főzik a prasadamot, és ők szponzorálják ezeket
anyagilag. A brahmacarik és a kongregációban élő grhasták együttműködnek, hogy fejlesszék
mindegyik szomszédot. Most 20 heti program van 20 helyen Bombay szomszédságában.
Bombayban 65 heti program van, amit a brahmacarik csinálnak. Ez több, mint 10 program
naponta az egész év során, emellett van a vasárnapi program, amire mindenhonnan mindenki
eljön a templomba. 1996-ban a brahmacarik 150,429 könyvpont felett osztottak. Ez a
harmadik hely volt a közepes nagyságú templomok között abban az évben. És 65 000
keményfedeles Gitát osztottak csak december alatt.

Ezt nem azért említettük, hogy a bhaktát valami nagyot csinálnak volna, hanem csak mint egy
példát, hogy mennyit tudnak csinálni, ha szép törődést kapnak, ha a hangsúly a bhakták alapos
képzésén van, és ha boldogok. A brahmacarik vezteik a marathi nyelvű BBT-t is. Egy
árvaházat is csinálnak 35 gyerek árvával. Ezek szegény gyerekek, akik képzést kaptak a krsnatudatban.
Ez már önmagában egy nagy dolog. Van egy egész csoport brahmacarink, akiknek
az a fő szolgálata, hogy csak köszöntsék a vendégeket, amikor azok eljönnek a templomba.
Ők a felelősek minden egyes vendégért, aki jön, a brahmacarik és a grhasták együtt dolgoznak
ezen, éjjel-nappal van egy csoport bhakta a templomban, hogy köszöntse a vendégeket.
Minden vendégnek, aki jön, adunk egy ingyenes pamfletet a templomunkról, Srila
Prabhupadaról és a mozgalmunkról.

Nagyon barátságosan és szeretetteljesen vannak üdvözölve. Adnak egy kis prasadamot a vendégeknek, megmutatják nekik a murtikat és beszélnek róluk. Csak üdvözlik őket, és megkérdezik, mivel szolgálhatják őket, vagy megkérdezik tőlük, hogy van-e bármilyen kérdésük. Így minden vendég, aki jön, kétségtelenül
mély barátságot alakít ki a bhaktákkal már az első találkozáskor. A legtöbb ember visszajön,
mert úgy érzik, hogy van egy csodálatos barátjuk a Hare Krisna templomban. Amint már
mondtam, mi tényleg megtanítjuk a brahmacariknak annak a fontsságát, hogy tiszteljék a
nőket és a grhastákat. Ez a mozgalmunk ereje, ha a brahmacarik és a grhasták testvérként
dolgoznak együtt."

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.