(Itt olvashatod az előző részt)

Ahhoz, hogy ne csak egy vegetáló kis klub, vagy valami hasonló legyen a Krisna-tudat, emberekre van szükség nagyobb számban.

Sokszor a 4 szabályra, a 16 körre, vagy a ruházat furcsaságára fogjuk a sikertelenséget, de ez nem helytálló. Valóban, még Srila Prabhupada is mondta, hogy csak egy dologban is enyhítene, akkor milliók csatlakoznának.

A híres Bhagavad-gíta vers is a feladat nehézségére utal:
„Sok ezer ember közül talán egy törekszik a tökéletességre, s a tökéletességet elértek közül igazán alig ismer Engem egy is.” Bg.7.3.

Ezt a verset Srila Prabhupada rengetegszer idézi (nem véletlenül), és valamikor „sokszázezer”, sőt „sokmillió” szavakkal.

Szóval nem könnyű a feladat. 

Ezt tapasztalatból is mondhatom, hisz prédikáltam vidéki városban, kerületben, és egész Budapesten. Nem véletlen, hogy még a 20 éves stabil jelenléttel bíró, 2 milliós fővárosban sem tépik szét a templomot.

Vizsgálva a korábban emlegetett sikeres kisegyházakat, nagyon komoly és szigorú szabályokat találunk.

De mégis mit tehetünk?

A sok elmélet után közeledjünk a praktikus, megfogható javaslatokig.

1. Tömjük be a lukakat
Azaz, csökkentsük a veszteségeket. Naponta több ezren kerülnek kapcsolatba a Krisna-tudattal, főleg a könyvosztó bhaktákon keresztül, de kevesen jutnak tovább az egyszeri adományozás szintjén.
Elég sokan eljutnak a rendezvényeinkre, központjainkba, Krisna-völgybe, de itt meg is áll a folyamat.
És sajnos, akik aktív gyakorlatába is belekezdenek a bhakti-jógának is nagy számban lemorzsolódnak, sőt gyakran ellenségessé is válnak.

2. Jussunk el mindenkihez
Itt rengeteg régi és új ötlet jöhet fel, már csak csinálni kell.
Sokszor azt hisszük, a Krisna-tudatot már mindenki ismeri, de ezt koránt sincs így. Még akiknek volt valami konkrét kapcsolódása, azoknak is komoly káosz van a fejében a filozófiáról és a gyakorlatról nem beszélve az emberek általános tömegéről. 

Ne feledkezzünk meg arról, hogy 2010 van, és vannak olyan dolgok, amik nem, vagy nem úgy működnek, mint régen, és vannak teljesen új módszerek is.

3. Ismerjük meg az emberek véleményét és igényeit
Azt hiszem, ehhez nem kell magyarázat, mindenki érti, mégis hajlamosak vagyunk hanyagolni.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenkit elégedetté kell, vagy tudsz tenni, de ha legalább megtudod, hogy mit szeretne, akkor több az esély.

4. Célozni
Mivel nem vagyunk sokan és a feladat nagy, érdemes célozni.
Ha te vagy Rambo a kifogyhatatlan géppuskával, akkor semmi baj, de ha nem, akkor könnyen bajba kerülhetsz.

Könnyű megnyugtatni magunkat, hogy „prédikálok”, de az eredmény elmaradása már mutat valamit. Pláne, hogy ha hossztávra gondolkodsz és nem csak valami gyors, könnyen elérhető, és látványosan bemutatható eredményre vágysz.

A lényeg minden esetben viszont ugyanaz: az odaadás. A bhakti csak bhaktiból jön. Ha te lelkes vagy valamire az át fog ragadni másokra is. A módszerek, az eszközök, a technikák csak segítenek, de nem helyettesítik.
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.