"Az emberek hízelegnek nekem, amíg nem kellemetlenkedem nekik.
De ha olyan célokat próbálok szolgálni, amelyek nekik kellemetlenek, úgy érdekeik védelmében azonnal szitkozódásra és rágalmazásra térnek át.
A részvétlenek pedig többségükben gyávaságukba bújnak."
Albert Einstein
Ezek az ügyeskedések jöhetnek egy pár éves kölöktől elkezdve a legnagyobb hatalom gyakorlóitól a lényeg 
ugyanaz: valahogy ugorjuk át a valóságot, a tradíciót, és magamat, vagy az ötletemet hozom előtérbe.
A különbség csak annyi, hogy a kicsik ezt még bájos őszinteséggel teszik:
„Ez nem jó nekem!”= ezt most aktuálisan nem akarja
„Ez fáj nekem”= ezt most aktuálisan nem akarja
„ Ez büdös” = ezt most aktuálisan nem akarja
A „nagyok” mindezt nagyban csinálják.
Én például még a szocialista időkben nőttem fel, pont katona voltam a rendszerváltáskor. Hihetetlen volt nézni, hogy ugyanarról az eseményről (pl.: 56) milyen más lett a vélemény. Az ellenforradalmárokból lettek a hősök, a hősi halottakból meg kiderült, hogy ők a bűnösök.
Pedig az igazság középen van. Volt például egy kollegám, aki gyerekként élte meg, hogy elvitték az apját, mert a tsz-ben ő volt az egyik pártitkár. Semmi rosszat nem csinált. Ez az ismerősöm könnyes szemmel mondta, hogy perceken múlott az apja élete, mert időben jöttek az oroszok.
Mondta, hogy ő soha nem fogja ünnepelni azokat a napokat. Érthető.
És persze azok is érthetőek, akik az előző rezsim túlkapásai ellen lázadtak.
Ráadásul a vicc az, hogy ugyanazok a szereplők játszák mind a két darabot. Egy időben.
Pedig olyan egyszerű lenne őszintén, csak a valóságot leírni. De az emberek nem szeretik a pepita (nem szürke!) dolgokat. Jó, vagy rossz. Szeretem, vagy utálom. Fekete, vagy fehér.
Így manipulálják az embereket, és az emberek saját magukat. Mert mindenki saját magával is eljátsza ugyanezt. Én jó vagyok, én szeretem ezt, ez fehér. Látni a kis fekete foltjainkat, hibáinkat, gyengeségeinket, a vesztes oldalon állni nem kellemes.
De azért mert valamiről elhiteted, hogy fehér, vagy fehérre fested még nem lesz az…
Én már személyesen is tapasztalom, hogy mennyire figyelnek a gyermekeink.
A videó brutálisan, de igazan mutatja be, hogy mennyire rajtunk múlik a jövő generációja:
Érdekes, hogy mennyire aktuális még mindig ez a szám aminek a szövegét kb. 13 éve írtam.
Mantra : Hazudj nekem
A tükörben nézem magam
Egy kicsit torzít
Furcsa az érzés
Legbelül ordít
Csak egy testet látok
Sehol a lélek
De mégis szépnek látom
Én ebbõl élek
Szemedbe nézek
Tudom, hogy torzít
Egy állat vagyok néha
Aki veled is ordít
Másokat veszek célba
Igen téged
De magamat találom el
É s érzem a vérem
Hazudj nekem
Hazudj nekem mindig
Hazudd azt, hogy szép vagyok
Hazudd azt, hogy jó vagyok
Hazudd azt, hogy fontos vagyok
Hazudd azt, amit én akarok
A tévében nézem magam
Biztos, hogy torzít
Egy rokkkszár vagyok néha
Aki mindig ordít
Mert be akarom csapni magam
Ez egy olcsó játék
Biztos vesztes vagyok
Á tlõtt halánték
Hazudj nekem
Hazudj nekem mindig
Hazudd azt, hogy szép vagyok
Hazudd azt, hogy jó vagyok
Hazudd azt, hogy fontos vagyok
Hazudd azt, amit én akarok
