Új klip, ami a legrégebbi. Ez volt az első Mantra szám, és erre készült az első klip is, igen kezdetleges módszerekkel, de mégis sokaknak ez a kedvence.

2000-ben elkészült ennek a számnak az angol verziója (már nem is emlékszem miért) és az "Élő embert játszani" koncertlemez végére került. Terveztük, hogy lesz ilyen verziójú klip is, de akkoriban a videószerkesztéshez még nagyon komoly gépek kellettek és a youtube se volt még.

A napokban eszembe jutott, hogy ez bizony kimaradt.

Na akkor most itt van, reszkess világ, jöhet a többmilliós lejátszás!!! :) 

“Csak két dolog végtelen: a Világegyetem és az emberi butaság, bár az elsőben nem vagyok egészen biztos.”

(Albert Einstein)

Sokan látjátok Nityasakhi mataji facebook-os bejegyzését, melyben kitör belőle a múlt sérelme. Rengetegen kommentelik (még többen olvassák) és alkotnak véleményt. Akkor most én is.

Van aki hangosan üvölt, van aki csendben sír, van akit csak nem látunk többet, de a probléma nyilvánvaló. És ez csak a jéghegy csúcsa. 25 ezer Krisna-hívő? A legnagyobb ünnepeinken 100-200-an vannak és azok nagy része nem beszél magyarul…

Ha valaki, én sokat tudok.

Minden vallás/egyház nagyon kegyes és nagyon kegyetlen. „Jézus szeret téged”, „aki egyszer kimondja az Úr Szent Nevét…” és (jobb esetben) nagyon örülünk, ha jön valaki, de aztán valahogy változnak a dolgok. Persze vannak jogos elvárások ahogy növünk fel, de attól még továbbra is egy család vagyunk és a lényeget nem szabad elfelejteni.

Minden vallás végső célja, a teljes „megtisztulás” bizony egy nagyon hosszú folyamat, amit szintén propagálni és bátorítani kell, de el kell fogadni őszintén magunkat és másokat az adott szintjükön. Ha ez nem így van, akkor kettéválik a tömeg és van aki kénytelen „fejlett bhaktát játszani”, míg mások úgymond leszakadnak.

Ez se baj, ha valakinek ez tetszik, lelke rajta. Én nem hiszem, hogy erről szól a Bhakti-jóga.
A „minden jó” és a „semmise jó” szauna/jeges víz hihetetlenül meg tud edzeni, de kevesen élik túl.

Nem hiszem, hogy ez Isten terve.

Ne hazudjuk azt, hogy minden jó és mindenki jó, csak fogadjuk el annak ami, és szeressük úgy ahogy van.

És akkor majd akar maradni, jönni és visszajönni.

Most találtam egy videót amin a lelkes bhakta egy fesztiválon nyomja a Hare Krisnát Nirvana számokra valamikor 2003-ban. A felvétel minősége elég amatőr, de a fíling nagyon ott van.

Be kell vallanom, hogy mindig bírtam a Nirvana egyszerű és egyéni dalait, de se a Mantrában, se az OM-ban nem sikerült rávennem a társaimat, hogy eljátszunk valamit tőlük.

Egyszer, ha sors úgy hozza valami buliban így is el lehetne zúzni... :)