"— Drága Uram! Áltekintélyemtől felfuvalkodottan úgy éreztem, megbántottál, amikor nem engedted meg a tehénpásztoroknak az indra-yajna elvégzését. Azt gondoltam, Te akarod élvezni az áldozatra szánt felajánlásokat, s úgy éreztem, hogy a Govardhana-áldozat ürügyén tulajdonképpen elorozod előlem, ami engem illet. Tévesen ítéltelek meg. Kegyedből most megértettem, hogy Te vagy a Legfelsőbb Úr, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, s transzcendentális vagy minden anyagi létezőhöz képest. Transzcendentális helyzeted visuddha-sattva — az anyagi jóság szintje fölött áll —, s transzcendentális lakhelyed túl van az anyagi kötőerők zavaró hatásain. Neved, híred, formád, tulajdonságaid, környezeted és kedvteléseid mind az anyagi természet fölött állnak, és soha nem háborgatja őket a három anyagi kötőerő. Lakhelyed csak azok számára érhető el, akiket — miután sok-sok lemondáson és vezeklésen mentek keresztül — már nem befolyásolja a szenvedély és a tudatlanság kötőereje. Aki azt gondolja, hogy amikor megjelensz ebben az anyagi világban, akkor aláveted magad az anyagi természet kötőerőinek, az téved. Az anyagi tulajdonságok hullámai soha nem érinthetnek meg Téged, s e tulajdonságokat sohasem öltöd magadra, amikor jelen vagy az anyagi világban. Téged, Uram, sohasem befolyásolnak az anyagi természet törvényei.

— Kedves Uram, Te vagy a kozmikus megnyilvánulás eredeti atyja. Te vagy a világegyetem legfelsőbb lelki tanítómestere, s Te vagy az eredeti tulajdonosa mindennek. Az örökkévaló idő alakjában minden vétkesre kiméred büntetését. Ebben az anyagi világban sok hozzám hasonló bolond van, akik magukat a Legfelsőbb Úrnak vagy az univerzum legfontosabb személyének képzelik. Te olyan kegyes vagy, hogy sértéseiket figyelembe se véve megtalálod a módját, hogy letörd alaptalan büszkeségüket, hogy felismerhessék: Te vagy az Istenség Legfelsőbb Személyisége, senki más.

— Drága Uram, Te vagy a legfelsőbb apa, a legfelsőbb lelki tanítómester és a legfelsőbb király. Jogod van tehát ahhoz, hogy megbüntesd az élőlényeket, valahányszor nem megfelelően viselkednek. Az apa, a lelki tanítómester és az állam vezetője a fiak, a tanítványok és az alattvalók jóakarója. Egy jóakarónak jogában áll, hogy megfeddje védenceit. Saját akaratodból jelensz meg változatos, örök, áldást hozó inkarnációidban a földön. Azért jössz, hogy dicsőítsd a földet, de főképpen azért, hogy megbüntesd azokat, akik álnok módon Istennek nevezik magukat. Az anyagi világban örök verseny folyik az élőlények között azért, hogy társadalmuk vezetői legyenek, s miután kudarcot vallanak e küzdelemben, ezek a bolondok még azt merik állítani, hogy ők Isten, a Legfelsőbb Személy. Sok ilyen bolond él ebben a világban, mint amilyen én is vagyok, de idővel, ahogy észhez térnek, meghódolnak Előtted, s újra a Te szolgálatod felé fordulnak. Emiatt kell hát megbüntetned azokat, akik irigyek Rád.

— Drága Uram, mivel nem ismertem fel végtelen hatalmadat, büszke lettem anyagi gazdagságomra, és sértést követtem el lótuszlábaid ellen. Uram, kérlek, légy kegyes hozzám, és bocsásd meg, hogy ilyen ostoba voltam! Áldj meg, Uram, hogy ne cselekedjek újra ilyen ostobán! Uram, ha a sértésemet olyan súlyosnak érzed, hogy nem tudod megbocsátani, akkor kérlek, vedd figyelembe, hogy örök szolgád vagyok. Te azért jelentél meg ebben a világban, hogy védelmet nyújts örök szolgáidnak és elpusztítsd a démonokat, akik rettenetes haderőt tartanak fenn csupán azért, hogy a puszta létezést is lehetetlenné tegyék a földön. Örök szolgád vagyok, kérlek, kegyesen bocsáss meg nekem!

— Drága Uram, Te vagy az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Tiszteletteljes hódolattal borulok le Előtted, mert Te vagy a Legfelsőbb Személy és a Legfelsőbb Lélek. Te vagy Vasudeva fia és Te vagy a Legfelsőbb Úr, Krisna, minden tiszta bhakta mestere. Leborulva kérlek, fogadd el hódolatomat! Te vagy a legfelsőbb tudás megszemélyesülése. Bárhol megjelenhetsz, ahol kedved tartja, örökkévaló formáid bármelyikében. Te vagy az egész teremtés gyökere, minden élőlény legfelsőbb lelke. Tudatlanságomnak köszönhetően bajt hoztam Vrindávanára: szakadó esőt és súlyos jégverést zúdítottam rá. Dühömben cselekedtem így, amit az váltott ki belőlem, hogy megakadályoztad az áldozatot, amit az én örömömre mutattak volna be. De Te, drága Uram, olyan kegyes vagy hozzám, hogy elpusztítod alaptalan büszkeségemet. Szeretnék hát menedékre lelni lótuszlábaidnál. Drága Uram, Te nemcsak a legfelsőbb irányítója, hanem a lelki tanítómestere is vagy minden élőlénynek."

Krisna-könyv 27. fejezet

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.