„Az emberiséget a szeretet törvénye uralja. Ha az erőszak, azaz a gyűlölet uralkodna, már rég kihaltunk volna. És mégis a tragédiája a dolognak, hogy az úgynevezett civilizált emberek és nemzetek úgy viselkednek, mintha a társadalom alapja az erőszak lenne. „

Gandhi

Két éve, hogy megjelent az albumunk és gondoltam most már nem zavarja a kiadót, hogy felrakom a youtube-ra.

Persze, mivel melléklet volt így is sok ezer emberhez jutott el, és torrenten is láttam több helyen, ami megtisztelő :)

Én nagyon büszke vagyok erre az albumra, de erről majd később írok, most hallgassátok szeretettel:

Az utóbbi időben sokat szól ez nálunk, gondoltam megosztom veletek.

Biztos megoszlanak majd róla a vélemények, de ezért szép az élet :)

Kb. egy éve történt egy eset velem, ami nagyon tanulságos volt. Most elmesélem.

Épp a Kálvin téri Átmacenterbe mentem, és ahogy általában szoktam az Árpád-hídnál hagytam a kocsit és metróval mentem tovább. Gyorsabb, olcsóbb, főleg a belvárosi parkolási árak miatt.

Előkaptam a tömbjegyemet lukasztottam és vígan utaztam, majd a Kálvin téren álló BKV ellenőröknek is mosolyogva nyújtottam át. Aztán az arcomra fagyott a mosoly. Az ellenőr közölte, hogy nincs érvényes jegyem és megbüntet. 

Hiába bizonygattam, hogy lukasztottam, nem akarta visszaadni a jegyeket, hogy megmutassam. Aztán az ellenőrök gyűrűjében végre kiderült, hogy mi történt.

Én csak HÉV-en és Metrón használom a jegyeket és az mind kilukasztja, viszont a feleségem buszon volt vele és az csak nyomtat. Így egy ilyen jegyet lukasztottam véletlenül, pedig még volt üres.

Aztán ment a vita. Én próbáltam minden ésszerű érvvel meggyőzni, de ő csak hajtogatta a magáét, hogy érvénytelen jeggyel utaztam. Már ott tartottunk, hogy rendőrt akart hívni.

Ekkor az egyik ellenőr azt mondta: "Fiatalember, miért nem látja be, hogy hibázott?".

Fogtam, és kifizettem a büntetést.

Tanulságok:

- Figyelmesnek kell lenni, mert egy apró dolognak is komoly visszahatása lehet.

- El kell ismerni a hibát (gyakran elég csak magadban), mert csak abból tudsz tanulni.

- Egy ponton, akár áldozatok árán is muszáj továbblépni, tökmindegy, hogy igazad van, vagy sem.

Itt olvashatod az előző részt.

Szeminárium a templomi kongregáció fejlesztéséről

Őszentsége Radhanatha Swami

Oroszország, 1998.

"MINDENKINEK KELL TAKARÍTANI A WC-T?

Q.: Beszéltél arról a szabályról, ami a templomotokban van, hogy a presidentnek egyszer a héten takarítania kell a WC-t. Egyszer a héten? A kérdésem, hogy biztos vagyok benne, hogy bármit is csináltok ott, annak van egy oka, és hogy van egy cél az ok mögött. A cél egy jó elképzelés és kell, hogy legyen valami pozitív eredménye is. Azt mondtad, hogy bármit
teszünk, annak a hely, idő, körülmény alapján kell történnie. Szerinted helytől, időtől körülménytől függetlenül ezt a szabályt minden ISKCON templomban be kéne vezetni?

RS.: Nem, nem gondolom.

Q.: Csak kérdezem.

RS.: Sértő lenne azt gondolnom, hogy ez kéne hogy legyen a szabály minden templomban. Én
csak egy nagyon jelentéktelen bhakta vagyok. Azonban a templomunkban van brahmacari
ashram és én személy szerint szeretem úgy látni a brahmacarikat, hogy egy nagyon alázatos
szolgai hangulatban vannak. Már láttuk azt, hogy ha egy bhaka azt gondolja, hogy jobb, mint
mások vagy elkezd vonzódni a magasabb pozícióhoz, akkor ez veszélyes tud lenni a
személyes lelki életére. Megpróbálunk mindenkit egy nagyon egyszerű helyzetben tartani.
Bárki is legyen, van egy jó emlékeztető, hogy ő csak minden bhakta nagyon egyszerű szolgája.
Ez nagyon szépen működik a templomunkban.

MI SZÜKSÉGES A BHAKTÁK RÉSZÉRŐL AHHOZ, HOGY ELKEZDHESSÜK EZT A
RENDSZERT?

Q.: Elmagyaráztad, hogyan kezdted el ezt a rendszert, és hozzáfűzted, hogy templom minden
autoritásának meggyőzött kell, hogy legyen. Mi szükséges az általános, egyszerű bhakták
részéről?

RS.: A vágy krsna-tudatosnak lenni.

MI VAN A VARNÁKKAL?

Q.: A rendszer, amit leírtál az többé-kevésbé az ashramok rendszerére ajánl megoldást vagyis
az ashrama dharmára. Mit tudnál mondani a varnákról?

RS.: Milyen ashramban vagy?

Q.: Brahmacari.

RS.: És milyen varnában?

Q.: Nem tudom.

RS.: Könyebb az ashramokkal dolgozni, mert azt mindenki tudja magáról, hogy milyen
ashramban van. A varnasrama dharma szó szerint azt jelenti, hogy a varnádban és az
ashramodban is képzést kell kapnod. De amíg a mozgalmunk nagy panditjai azt próbálják
kitalálni, hogy mik a varnák és hogy hogyan tudják osztályozni a varnákat, addig nekünk első
osztályú vaisnavákat kell képeznünk a bhaktákból. Nem mondjuk, hogy amit mi bemutatunk,
az egy tökéletes rendszer, de nagyon praktikus és tudjuk manapság is csinálni. Egy helyi
templomban tudod így csinálni. És amikor arra képezzük az embereket, hogy legyenek
prédikátorok, akkor arra képezzük őket, hogy legyenek brahmanák. Ebben a felállásban, amit
már meghatároztunk, tudjuk, hogy brahmacarik vagyunk, tudjuk, hogy grhasták vagyunk -
legalábbis most -, tudjuk hogy mélyen tanuljuk a krsna-tudat filozófiáját és ebben a
összefüggésben szintén elkezdjük megérteni és elkezdünk képzést kapni annak a bizonyos
varnának a tevékenységeiben is, amiben éppen vagyunk.

Csakúgy, mint sok üzletember. A vaisyák, ha megtanulják a vaisnava elveket és
tanulmányozzák Srila Prabhupada könyveit, akkor meg fogják érteni, hogy mik a köteleségei
egy vaisyának.Ugyanígy a szolgák, adminisztrátorok és a tanítók is. Ily módon valójában
tanuljuk a varnákat, de az ashramok struktúráján belül, mert nehéz szervezett képzés csinálni
a varnákban. Kell, hogy legyenek programok a jövőben arra, hogy ezt csináljuk, de most
tudjuk tanítani a varnák alapelveit egy könnyű környezetben. Nem mondom, hogy ez a jövőre
nézve is ideális, de ez valami, amit most tudunk csinálni, hogy a bhaktákat képzetté és
boldoggá tegyük. És azt hiszem, hogy ez vészhelyzet. A bhaktáknak most van szükségük a
segítségünkre és a törődésünkre.

Q.: Azt hallottam, hogy a képzés tekintetében az ISKCON kifejlesztett egyfajta tantervet,
bhakti-sastri szintet és a jövőben a bhaktivaibhavát, stb., stb., hogy Prabhupada akarta ezt.
Van helye a programodban ezeknek a tanulmányoknak?

RS.: Ezeket a tanulmányokat könnyen be lehet építeni ugyanebbe a rendszerbe. Csak bele kell
hogy vegyük ezeknek a tanulmányoknak az anyagát a mi tanrendünkbe minden héten, a
leckékben.

BÁNHATNAK-E A BRAHMACARIK PÉNZZEL?

Q.: Maradhat-e egy brahmacari a helyzetében, ha kapcsolatban kell lennie pénzzel és anyagias
dolgokkal a szolgálatából kifolyólag?

RS.: A pénzzel való milyen fajta kapcsolatra gondolsz?

Q.: Építkezés.

RS.: Ha nagyon erős társulásod és sadhanád van és ha egy nagyon alázatos szolgáló
hangulatot tartasz fenn, akkor igen, de óvatosnak kell lenned, mert nagyon sok ego és
ragaszkodás tud jönni abból, ha pénzzel bánsz. Srila Prabhupada abba a helyzetbe tett egy
sannyasit, hogy építkezéssel foglalkozzon Vrndavanban. És a sannyasi azt mondta,
„Vrndavanban vagyok. Nem akarok pénzzel és papírokkal foglalkozni, csak énekelni akarom
a Hare Krsnát.” Prabhupada azt mondta, „lejapázhatod a 16 körödet és utána foglalkozhatsz a
pénzzel és a munkásokkal, miközben énekled a Hare Krsnát.” Hari bol. Ez bizonyára nem egy
természetes szolgálat egy brahmacarinak, bár ha szükség van rá és képes vagy magas szintű
sadhanát fenntartani, valamint nagyon jó társulást más brahmacarikkal, nagyon gondosan
tanulmányozni a könyveket és fenntartani egy nagyon egyszerű szolgáló attitűdöt, akkor Krsna
meg fog védeni."