Íme az egyik kedvenc történetem:

"Egyik nap Balaráma összebeszélt játék közben a többi fiúval, s azt mondták Yasodának, hogy Krisna földet evett. Yasodá kézen fogta Krisnát, és megkérdezte:
— Mondd csak, kedves Krisnám, miért ettél földet? Látod, Balaráma meg a barátaid is panaszkodnak rád!
— Ó, drága anyám — szepegte Krisna —, Én nem ettem földet! Bátyám és a többi fiú is hazudik. Játék közben Balaráma megharagudott Rám, és összebeszélt a többiekkel, hogy bepanaszoljanak nálad. Árulkodásukkal csak fel akartak mérgesíteni, hogy aztán megszidj Engem. Ha azt hiszed, igazat szóltak, egyszerűen nézz bele a számba, s győződj meg magad róla, hogy tényleg ettem-e földet vagy sem.
— Hát ha nem ettél, rendben van. Nyisd ki szépen a szád, hadd nézzem! — válaszolta Yasodá.

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége anyja kérésére rögtön kitátotta száját, ahogy az egy engedelmes, mindennapi kisfiúhoz illik. Amikor azonban Krisna szájába pillantott, a teremtés teljes fensége tárult Yasodá anya szeme elé. Minden irányban a végtelen kiterjedésű világegyetemet látta, a bolygókat, a holdat és a csillagokat, a levegőt és a tüzet. Mindenütt óceánokat és tengereket, szigeteket és hegyeket látott. Látta az elemeket, a vizet, az eget, a teret adó étert, a totális egót, s annak termékeit, az érzékeket, az érzékek irányítóit, az összes félistent és az érzékek tárgyait (a hangot, az illatot stb.). Az anyagi természet három kötőereje is megjelent gyermeke szájában, s ott volt a sok-sok élőlény, az örök idő, az anyagi és a lelki természet, a tettek, a tudat, s a teremtés megannyi formája is. Yasodá a kozmikus megnyilvánulás összes alkotóelemét megpillantotta fia szájában, s látta magát is, amint ölében Krisnát szoptatja.

Teljesen megbabonázta a látvány, s azon kezdett töprengeni, vajon álmot látott-e vagy valami rendkívüli dolgot. Arra a meggyőződésre jutott, hogy vagy álmodott, vagy pedig az Istenség Legfelsőbb Személyisége illúziókeltő energiája játszott vele. Aztán arra gondolt, talán megháborodott, s azért látott ilyen különös, csodálatos dolgokat. Végül az is eszébe ötlött, hogy talán a fia tett szert valamilyen misztikus képességre, s ez okozta a különleges látomásokat.

— Mélységes hódolatom az Istenség Legfelsőbb Személyiségének — mondta —, aki a tudat, az elme, a tettek és az elméleti találgatások világa felett áll, s akinek különböző energiái hoznak létre minden megnyilvánult és megnyilvánulatlan dolgot. Az Ő energiája hatására érzékeljük a testünket, s mindent, ami hozzá tartozik. Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Neki, akinek illúziókeltő energiájától megtévesztve azt képzelem, hogy Nanda Mahárája a férjem, Krisna a fiam, hogy Nanda Mahárája tulajdona az én tulajdonom is, s hogy a tehénpásztorok és a gopik az alattvalóim. Ez a sok-sok téveszme mind a Legfelsőbb Úr illúziókeltő energiájának köszönhetően alakult ki bennem. Bárcsak szüntelenül élvezhetném oltalmadat, ó, Uram!"

Krisna-könyv 8. fejezet részlet

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.