Őszentsége Bhakti Caru Swami előadása:

(Itt olvashatod az előző részt)

Vendégek és tagok kiszolgálása

A vaisnava szíve nagyon tiszta és tisztaszívű személy végtelenül nagylelkű. Ezért valaki vaisnava szintje olymértékben lesz nagy, amilyen mértékben ő nagylelkű.

Általános tudnivalók

1. Bármely vendég, aki meglátogat, Srila Prabhupada vendége. Mint az Ő szolgái, a mi örömünk (kötelességünk) őket szolgálni.

2. Egy vendég megérkezése alkalom arra, hogy megismertessük a feltételekhez kötött lelket Srila Prabhupaddal, vagy, hogy megízleljük a vaisnava társulást. A vaisnavák örülnek, és hálájukat fejezik ki, hogy áldást kaptak az ilyen lehetőséggel.

3. A Krisna-tudat szinonimája a személyesség. Szükséges, hogy túllépjünk a testi felfogáson, és emlékezzünk, arra, hogy mindenki szerves része Krisnának és nagyon kedves Neki. Mi ezt gyakorlatban a következőkkel mutatjuk ki:

a) Üdvözöljük a vendéget édes szavakkal, ülőhellyel és prasadammal. (Ha nincs parsadam, legalább egy pohár vizet kell felajánlanunk).

b) Felkészülünk arra, hogy időnket és őszinte odafigyelésünket adjuk.

c) Krisna-tudatosak maradunk vitáinkban, ténykedéseinkben.

d) Megköszönjük a vendégnek a látogatást, és meghívjuk a következő alkalomra is.

4. Lényegében, hozzáállásunk egy szeretetteljes kapcsolat kell, hogy legyen.

Vendégek fogadása a templomban

„Amikor látjuk, hogy az emberek eljönnek, énekelnek, táncolnak, prsadamot esznek, öröm tölti el őket, és könyveket vásárolnak, akkor tudjuk, hogy Sri Caitanya Mahaprabhu mindig jelen van az ilyen transzcendentális eseményeken, s nagyon boldog és elégedett.” Adi Lila 2. 9. 50. oldal.

5. A spontán szolgálat a látogatóban bátorítást kap, a bhakta érzékeny és tiszta prédikálásából. Minden vendéget legalább annyira kell lefoglalnunk, hogy halljon Srila Prabhupada dicsőségéről, megízlelje a prasadamot, vagy énekelje a szent nevet.

6. Ha egy ilyen lelket lefoglalunk, ilymód természetes vonzódás ébred bennünk iránta, ami valójában abbéli vágyunk, hogy megosszuk a tapasztalt boldogságot. Egy kiváló prédikáló elősegíti ezt prasadam felajánlásával, templomba való meghívással vagy irodalommal. A vendégnek mindent felajánlunk, és megkérjük továbbítsa (ossza szét) barátainak és rokonainak.

Idézetek Srila Prabhupadatól

- SP Nektár 3, 1. Történet: Surabhi Swami és Jayapataka  Swami

Egy napon, mikor Srila Prabhupada Bombayban volt, látogatók jöttek egy időben Vrindavanaból és Mayapurból. Ez abban az időszakban történt, amikor mindkét helyen folyt a templom építése, így Prabhupada várta a bhaktákat, hogy jöjjenek ezekről a helyekről pénzt kérni. A bhakták tudták, hogy Prabhupada várni fogja őket és kérni az eredményeket ezekről a fontos építési munkákról.

Amikor ezek a bhakták meglátogatták távoli helyekről, Prabhupada mindig először üdvözölte őket a vaisnava etikettnek megfelelően. Prabhupada azt mondta, hogy az ő küldetése harc mayával, és így fogadta saját katonáit a harcmezőről, először meleg szavakkal megnyugtatással.  Utána megkérdezte fogadtak-e már el prasadamot, s felajánlotta nekik a pihenés lehetőségét is. Legalább pár percre a közvetlen, nyomasztó problémákat félretette Prabhupada, tanítványai szívélyes üdvözlésében és darsanjának édességében fürödtek.

„Mindig fel kell tudnunk kínálni vizet, forró purit, pdlizsán-bajit és édességet.” Mondta Prabhupada Még amikor a vendégek kicsit szégyenlősek voltak, Prabhupada akkor is ragaszkodott ahhoz, hogy kiadós (bőséges) ételmennyiséget fogadjanak el. ( SP Lil. V. 144. oldal)

A vonaton, útban Calcutta felé Srila Prabhupada nemtetszését ismételgette a rosszul vezetett Kumba- melai ISKCON pandal ügyében. Vendégek ezrei jöttek a Hare Kisna pandalra, úgy, hogy nem kínálták meg őket prasadammal. Eltökélt volt abban, hogy a rossz példa ne ismétlődjön meg. Levelet diktált: „Minden ISKCON templomvezetőnek”

„Kérlek, fogadjátok áldásaimat. Most el kell rendeznetek, hogy minden egyes templomban legyen elegendő prasadam szétosztani (osztásra).  Tarthattok 2-3 első osztályú szakácsot, akiknek egész nap kell, hogy legyen elfoglaltságuk. Bármikor jön egy vendég, prasadamot kell, hogy kapjon. Napjában úgy kell eljárni, hogy a szakácsok legalább 10-20 tálalást teljesítsenek puriból, sabjiból, majd hozzá lehet adni halavát és pakurát. A látogatókat azon nyomban (rögtön) ki kell szolgálni. Bármikor jön egy úriember, ki kell őt szolgálni. Amint a 20 tálalás elfogyott, a szakácsok rögvest készítsenek másik 20 tálalásra, s azt raktározzák el. A nap végén, ha senki nem jön, embereink megehetik ezt, így nincs veszteség Nem, mondhatjátok: „Ez kész.”, ‘Ez még nem főtt meg (készült el)”, „Nincs elég alapanyagunk a főzéshez.” stb. Ezt szigorúan végre kell hajtani.

A templomot Srimati Radharani, Laksmi vezeti, így miért lenne hiány? A mi filozófiánk, ha bárki jön, hadd fogadjon el prasadamot, énekelje a Hare Krisnát és legyen boldog. Mindenről Krisna gondoskodik. Krisna nem szegény, miért utasítanánk vissza őket? Ezt meg kell tenni bármilyen áron. Nincs nehézség, csupán jó, vezetésre van szükség. A nap végén eladhatjátok vagy elajándékozhatjátok. Ha mi abban hiszünk, hogy Krisna ellát mindannyunkat, miért lennénk fösvények? Ez azt jelenti, hogy elveszítsük hitünket Krisnában, azt hisszük, hogy mi vagyunk a cselekvők és eltartók. Meg vagyunk róla győződve, hogy Krisna ellát bennünket! Hadd jöjjön az egész világ. Mi meg tudjuk őket etetni: így kérlek benneteket, csináljátok (tegyétek) ezt meg szépen. Kezdjétek azonnal.” SP Lilamrita VI. 232. oldal: levél, 1977. január)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.