Itt olvashatod az előző részt.

Már előző évben látszódott, hogy a kezdeti woodstokos, hippis hangulatnak vége, ez egy hangos rockfesztivál lett.
Napközben még meg-meg nézegették a bhajant ételosztás közben, de este már mindenki fel volt pörögve és az egyszerre szóló színpadoknak nem volt konkurenciája kis cintányér csörgés.

95-ben esténként ki lett próbálva a gitár is, ami látszódott, hogy vonzza a tekinteteket és füleket. És ez azt jelenti, hogy ott vannak az emberek, ami a lényeg.

Így radikálisan új dolog lett kipróbálva: komplett rockzenekar. Persze ez csak Magyarországon volt új, hisz a világ más pontjain már felpergett annyira a Kali-yuga, hogy ezt is bevetették a bhakták.

Skóciából jött a csapat (+Padmanabha prabhu, basszusgitáron) Balabhadra prabhu/B. B. Puri Maharaja  (vagy kinek hogy tetszik) vezetésével.

Ez még a kísérlet éve volt, de még a szkeptikusoknak is egyértelmű volt, hogy a dolog működik.

Reggeltől estig, a sátor állítástól a bontásig, végig ott voltam és szolgáltam. Esténként pedig néha elmerengve néztem a színpadot…

Mai napig emlékszem mennyire megdöbbentett először, amikor láttam a használatát.
Nem egy guszta…

Kicsit furcsáltam, de végül vettem egyet. Azóta, közel 20 éve folyamatosan használom, lebeszélni se lehetne róla engem.

Igazából csak egyszer kell kipróbálnod, és megnézned, hogy mi jön le a nyelvedről és több kérdésed nem lesz.

És ez nem csak szemre gáz dolog, hanem tömény méreganyag, ami éjszaka csapódik ki a nyelvünkön. Ha ott marad nem csak rossz szájszag, fogszuvasodás lesz, de a belső szerveket, ízületeket és a teljes egészségünket és rombolja.

Nagyon fontos a használatánál:
-    Ne dugjuk túl mélyre, mert öklendezést vált ki.
-    Ne nyomjuk rá erősen, mert sérülhet a nyelv.
-    Csak a sajátunkat használjuk.
-    Mindig alaposan mossuk le.

Sok sikert és jó egészséget a használatához!