Talán már sokan hallottatok a védikus tisztító ceremóniákról, a samskárákról.
Ilyen volt Szubál hajvágó-szertartása is:
Pár évvel ezelőtt Gauranga prabhu összeállított egy komoly anyagot ezekről, így hozzáférhetővé vált mások számára ez a tudás magyarul is. Ugyanis erről van sok könyv (főleg angolul), de mi nyelvünkön még eddig nem jelent meg erről szóló kiadvány.
Lehet, hogy nem tökéletes, de messze több, mint a semmi.
A normális olvashatóság miatt jó ha van a gépeden szanszkrit fontkészlet, de nem tragédia ha nincs.
Ez a bevezetője:
„Az élet fontos eseményeihez (születés, halál, házasság, új ház építése) minden kultúrában különböző ceremóniák kapcsolódnak, amelyek emlékezetessé, széppé teszik azokat. A védikus kultúrában, mint mindennek, ezeknek a ceremóniáknak is lelki jelentőségük van. Ezek a ceremóniák hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy az életünk minden pillanatában emlékezzünk Krisnára és egyre jobban megtisztulva az anyagi kötőerők hatásától minél közelebb kerülhessünk a tiszta odaadó szolgálathoz. Bár a samskárákat másodlagos cselekedeteknek tartják a tiszta odaadó szolgálathoz képest, hiszen az átmeneti anyagi testhez és társadalomhoz kapcsolódnak, mégis fontosak, mert felszentelik és felkészítik a testet és az elmét az odaadó szolgálat elsődleges cselekedeteire. Az odaadó szolgálat elfogadásának nincs más feltétele a hiten kívül, azonban az, aki megfelelő módon keresztülment a samskárákon és hittel is rendelkezik, könnyebben fog fejlődni a lelki gyakorlataiban, hiszen a samskárák hozzásegítik ahhoz, hogy a jóság kötőerejében helyezkedjen el.
„Nagy szükség van a kiváló és intelligens bráhmana osztályra, akik jártasak a varnásrama-dharma rendszerében előírt tisztító szertartások végzésében. Ha ezeket nem hajtják végre, nincs remény arra, hogy megfelelő népesség alakuljon ki.” (Sríla Prabhupáda magyarázata a Srímad-Bhágavatam 1.12.13. verséhez)
E ceremóniák egyik célja, hogy a Krisna-tudatos grihasthák képesek legyenek egészséges, intelligens és mentálisan ép utódokat nevelni, akik bizonyosan el fogják érni az Úr iránti odaadást és az Úr hajlékának végső menedékét az anyagi testük feladása után. A másik cél pedig az, hogy a férj és a feleség tudatossá váljon a házasság lelki felelősségéről, és ne a saját érzéki élvezetükre használják fel azt.”
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.