Szubál és a hó

2010.01.31. 05:59

Tegnap nagy hóesés volt Budapesten, így a mi kis házunknál is. Családi közös programként kimentünk havat lapátolni és szánkózni.

A melléket videókon Szubál ténykedéseit láthatjátok. Nagyon élvezte, hisz ilyen mennyiségben még nem látott havat.

 

Minden nap

Ebben a részben az átlagos napi tevékenységről és az időbeosztásról lesz szó.

„Ahogy élsz, olyan vagy” tartja egy mondás és ez igaz is. Nem lehet elválasztani a mindennapi életet és a tudatállapotot.

Korábban már leírtam, hogy hogyan telik az én átlagos napom. Persze mindenkié egy kicsit más, de vannak törvényszerűséges és jól bevált praktikák. Ezeket osztanám most meg.

1. Koránkelés
Ez az első. Mondhatnád (és fogod is), hogy hogyan kelljek korán, ha későn fekszem. Ez igaz, de én mégis ezt ajánlom, mert ha korán kelsz, előbb-utóbb hamar fekszel… Tényleg.A meditációra ez a legjobb időpont. Minden csendes, mások- és saját elméd is halkabb és a természet is úgy rendezte, hogy a hajnal más legyen. Ezt hívják a „jóság”-nak.

2. Reggeli meditáció
Ha már felkeltünk, használjuk ki az időt lelki tevékenységekre: japázzunk, bhajanozzunk, olvassunk, tanuljunk. Ne kezdjünk el szervezni, arra ott van a nap többi része. Ha bezsong az elménk csak írjuk le az ötleteket és térjünk vissza rá később. 

3. Étkezés
Naponta többször kevés, de normális minőségű prasadamot (felajánlott ételt) érdemes fogyasztani. Mindenki egy kicsit más alkatilag ezért azonos recept nincs. De a jó ízlés és a mértéktartás elengedhetetlen.

4. Munka, iskola, szolgálat
A legkisebb gyerekek kivételével mindenkinek csinálnia kell valamit. Vannak kötelező- és vannak szabadabban választott dolgok. Érdemes úgy balanszírozni, hogy ez ne menjen a normális- és a lelki életünk és az egészségünk rovására. Nem egyszerű, de muszáj megoldani.

5. Pihenés
Erre is kell időt fordítani. Persze ezt is érdemes nem csak fetrengéssel és ostoba dolgokkal eltölteni, hanem értelmes és tartalmas programokkal. Ilyenkor lehet a családdal, barátokkal együtt lenni, stb.

6. Lefekvés, alvás
Erről már volt szó. Érdemes korán lefeküdni fél 9-9 felé. ilyenkor már úgyse történik semmi, szóval kár pörögni, inkább időben az ágyba és szunya.
Általában 6-7 óra alvás elegendő egy egészséges embernek. Ez tény.

Ha sikerül időben lefeküdnöd a koránkelés garantált és már indulhat is a kör újra!

 

Nityananda-trayodasi

2010.01.29. 06:04

Tegnap volt az Úr Nityanandának, az Úr Caitanya örök társának megjelenési napja.

Itt és most nem fogok bele abba, hogy elmagyarázzam az Úr helyzetét, hisz aki nem tud róla semmit annak nagyon hosszan kellene magyaráznom. Profiknak viszont minden szó felesleges.

Két dolgot találtam viszont ki. Az egyiket láthatjátok: Pávana Nitai, a személyes murtim „fele”. Annyira kegyes a tekintete amennyire az Úr valójában. Aztán nem csak a tekintete, hisz engem is eltűr most már lassan 10 éve.

Régebben ott volt az irodámban és személyesen segített nekem és bárkinek, aki kérte. Szerintem most is így van.

A másik, hogy kicsit több mint egy éve kidolgoztunk egy anyagot az otthoni Gauranitai ímádathoz. Ez főleg Manjari mataji munkája volt. Átnézte Sivarama Maharaja és az országos vezetés, szóval teljesen hiteles

Így ha van, vagy tervezel otthoni Gauranitai-ímádatot, akkor mindenképp kötelező anyag.

Innen tudod letölteni pdf-formátumban.

Korábban egyszer írtam róla, hogy milyen érdekes volt Szubálon látni azt, amit Srila Prabhupada és a Szentírások állítanak: a léleknek természetes a szolgálat. Most egy újabb esetet mesélek el.

Egyik vasárnap nagyon fáradt voltam és ledőltem egy kicsit. Erre egyébként esély csak akkor van, ha Szubál is alszik, egyébként folyamatosan mozgásban van és mindenki másnak is abba kell lennie.  Mivel délelőtt ő a babakocsiban aludt én meg toltam, a fiam kipihente magát, én elfáradtam.
Persze a hét is húzós volt.

Szóval megpróbáltam pihenni, de 1 percen belül ott termett a fiam és „Apaaa, Apaaa, gyejee, gyejee” felkiáltással adta tudtomra, hogy más programot tervezett. Bejött a feleségem és elkezdte Szubálnak elmagyarázni, hogy Apa most pihen. Egy darabig csak állt, majd elszaladt. Pár másodperc múlva visszatért, kezében a saját párnája volt és „Apa, Apa, tessék!” felkiáltással átnyújtotta. Átvettem tőle nagy mosollyal és „köszönömmel”, mire ő boldogan mosolygott és újra elszaladt. Hamarosan visszatért a vizesüvegemmel, ami éjszaka szokott az ágyam mellett lenni. „Apa, Apa, tessék!” hangzott ismét és teljesen elégedetten állt előttem. Az átvett üveg után egy kis zavar támadt: Szubálnak nem volt több ötlete mit hozhatna.

A feleségem segített neki, és ajánlotta, hogy „hozzuk a takarót”. Aztán ez is megérkezett, hozta a sajátját. Persze nem bírta ki és felmászott ő is mellém. Akkor készült ez a kép is.

Persze, nehéz átadni a hangulatát az esetnek, de döbbenetes volt látni, hogy egy nem egészen két éves gyerek milyen odaadóan szaladgál és milyen örömet okoz neki a másik szolgálata.

Valahogy nekünk is meg kellene tanulnunk ilyen gyermekien gondolkodni és cselekedni. Ha neki ez ilyen boldogságot okoz, akkor talán nekünk is, és mivel szolgálatból sosincs hiány, ezért ez akár végtelen is lehet.

És jó hírem van: ez vár ránk a Lelkivilágban is…

Ha egy helyet szeret Isten

2010.01.27. 06:27

Egy érdekes dolgot mutatok ma nektek.

Akik már jártak a csillahegyi Budapesti Hare Krisna Templomban azok tudják, hogy szemben egy Katolikus Templom van. Azt már viszont kevesen, hogy ez nem véletlen.

Mi a Samsungtól vettük meg az épületet, ami korábban egy általános iskola volt. És ebben az iskolában a II. világháború előtt a szemben lévő Templom és Kolostor apácái tanítottak. Nem semmi!

És még nem értek véget az érdekességek. Ha egy pillantást vetetek a mellékelt térképre láthatjátok, hogy egy 100 méteres körzetben van az összes lelki hely. Még a Református Templom tűnik a legtávolabbinak, de ez csak a 60-70-es évek óta van, amikor az épülő 11-es út kettévágta Csillaghegyet.

Ezen a térképen nem látszik, de 2 percre egy Budhista Központ, 10 percre egy nagy Katolikus Templom is van.

A napokban kezdjük meg a mi templomunk mellett lévő ház felújítását, átalakítását, mely a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskolának fog otthont adni.

Ha valakinek van kedve/ideje helytörténeti kutatást csinálni jelentkezzen nálam, nagyon jó lenne.

2003- a zenekar rajongói között tudhatta Krisna-völgy legprofibb festőjét és grafikusát, Taralaksi matajit. Mivel lelkesen ajánlkozott és már mi is untuk a photoshop-bűvészkedést, elkezdődött a közös munka.

A lemezcím és néhány szám volt meg, ahol a szokásosnál mélyebbre hangolt gitárok árasztottak nem pont vidám hangulatot. A matajitól előre kértük, hogy nehogy valami élénkszineskrisnavidámságot csináljon, mint ami mindenhol van Krisna-völgyben. Csodaszép, de mi egy metal zenekar vagyunk.

Ő boldog volt, hogy kikapcsolódhat és elkezdte gyártani a fekete-fehér grafikákat. Dénessel pakoltuk föl a feketénél is feketébb (tényleg van ilyen) háttérre. Az ő ötlete volt, hogy Jaya Hari kézírásával legyenek a szöveget. Leírni egyszerű, de összehozni nehéz volt.

Az eredmény fantasztikus lett: még a legszigorúbb kritikusok is meghajoltak előtte és csak dicsérték a kész borítót.

Na, lássuk, milyen fantáziátok van! Mi van a borítón?

Otthon

Mint feltételekhez (és még sok minden máshoz is) kötött léleknek nagyon sokat számít, hogy milyen környezetben próbálja gyakorolni a lelki életet. Most erről lesz szó.

1. Hol legyen?
Ez az egyszerűnek tűnő dolog, nem is olyan egyszerű.

A Szentírások kijelentik, hogy a legjobb egy szenthelyen, vagy annak a közelébe élni. Egyfelől a hely vibrációja miatt, ill. nagyon sok praktikus ok miatt:
- közel a Templom
- esetleg bhakta szomszédok vannak
-  társulási lehetőség
- rengeteg szolgálati lehetőség
- praszadamhoz jutási lehetőség
- néha munka lehetőség is
- nagyobb helyeken gyerekeknek társulási és oktatási lehetőség

Érdekes, hogy sokszor írtam le a „lehetőség” szót. Mert tudom, hogy ez az, de nem garancia. Lehet valaki közel is távol.

2. Mekkora legyen?
Nincs meghatározott méret. Aki teheti, vegye figyelembe a Vastu szabályait, ami a védikus feng-sui. Hosszútávon megéri.

Ami fontos, hogy ne legyen túlzott erőfeszítés a megszerzése. Ez azt jelenti, hogy ne kockáztassuk a lelki életünket egy nagyobb ház kedvéért.

3. Hogyan rendezzük be?
Néhány fontos dolog:
- az Oltár legyen a középpontban…
- … és ne a TV
- legyen sok Krisna-tudatos kép mindenhol
- szóljon lelki zene
- égjen füstölő
- legyen minden tiszta
- a konyha különlegesen fontos, kiemelt hely
- ha teheted, legyen vendégszobád
- és még sok minden más…

Ez egy nagyon hosszú és izgalmas téma, ezért ha valami érdekel, írd meg bátran, vagy én, vagy valaki más válaszolni, segíteni fog.

 

süti beállítások módosítása