A szolga

2010.12.20. 03:34


Akik avatást kaptak a nevük után ott található „das”, vagy „devi dasi” szolgát jelent.
Ez nem csak egy kiegészítő a szépen hangzó első rész után (ami Krisna, társai, bhaktái, stb. elnevezése), hanem a valódi helyzetünk.

Ez a Krisna-tudat, ez a Bhakti-yoga. Ha e szerint cselekszünk, akkor benne vagyunk, ha nem, akkor nem.

Honnan tudhatjuk, hogy mi hogy állunk ezzel?

A szolga azt teszi, amit a mestere akar, szeretne. Nyilvánvalóan a lehetőségekhez, helyzetéhez képest, de megpróbál mindent, hogy elégedetté tegye szeretett Urát. Ha már a legegyszerűbb, könnyen megtehető dolgokat se csinálom, akkor tudhatom, hogy baj van.

Mindenki szolgál valakit, ha hiszed, ha nem. De aki belefog a komoly önmegvalósításba, az úgy dönt, hogy a Legfelsőbb Urat és hiteles képviselőinek az utasításait fogja követni. Ennek a komolysága fogja eldönteni a fejlődésünk mértékét.

Nem elég, hogy csak szeretem?

A szeretet a tettekben nyilvánul meg. Abban, hogy előbbre helyezem azt, amit ő szeretne, annál, amit én.
Például kitalálom, hogy legyen szakállam. Ezt szeretném én. De aztán megtudom, hogy mi erről Srila Prabhupada véleménye, akit én az imádott Istenségem, Krisna hiteles képviselőjének tekintek.

Ha tényleg szeretem, és a szolgájának tekintem magam, akkor azt teszem, amit ő szeretne, azaz nem növesztek szakállt. Ha hajótörést szenvedtem és hetekig nem tudom levágni a szőrzetet az egy másik kérdés, de az egyéb magyarázatok sántítanak rendesen.

Ez az igazi mérce

Gyakran kor, bhkata-kor, pozíció, képességek, kedvesség, eredmények, stb. alapján mérünk embereket, de az igazi mérce az alapoknál kezdődik: mennyire cselekszik szolgaként valaki a kapcsolataiban.

Nyilvánvalóan másképp jelenik meg ez a gyermekünk, barátunk, vagy a gurunk felé, de az alapelveink, a fogadalmaink követésén mindig lemérhetjük, hogy hol tartunk.

És persze jó, ha vannak fejlett barátaink, akikkel ezt ellenőrizni tudjuk.

Sok sikert kíván szolgátok, Vijaya Gauranga das

 

A bejegyzés trackback címe:

https://bhaktijogi.blog.hu/api/trackback/id/tr785142463

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

norbonc 2010.12.20. 18:39:32

Nagyon szép és jó gondolatok.

Ismeretlen_114807 2010.12.21. 10:19:52

brahmacārī guru-kule vasan dānto guror hitam ācaran dāsavan nīco gurau suḍṛdha-sauhṛdaḥ [SB 7.12.1] Az utolsó szó igen fontos ebben a versben. Szilárd barátság az ami lehetővé teszi a guru és das közötti egészséges és aktív kapcsolatot. Ha nincs ez a szeretet, akkor nem fog működni és lehet egy ideig ez a kapcsolat valamiféle gépies dolog lesz, de abba bele lehet fáradni és már az egyszerű dolgok sem működnek, ahogyan mondtad. Tehát a fő kérdés az nem az ügyességen van vagy a szolga helytálltságán van, hanem akiért cselekszik, azt szereti e. illetve kap e viszont szeretetet. A hangsúly a szereteten van, a mély barátságon. A közösségben igen jól kitapasztaltam ezt a témát és sajnos pont a lényeg hiányzott az egészből. És tudtam, hogy szegény autoritások nem nagyon szerették az embereiket, mert ha esetleg valami történik velük akkor ne adj' Isten még segíteni kell neki. sokkal előrébb lennénk a dolgokban ha csak ezt az alapvető dolgot gyakorolnánk, ezt a szeretetteli kapcsolatot. Sok egyoldalú beszélgetésben volt részem és tudom hogy honnan fúj a szél

Ismeretlen_117989 2010.12.22. 08:19:27

Kedves Anath! Én azt gondolom (és a bejegyzés is arról szól), hogy ne mással foglalkozzunk, hanem azzal, hogy mi mit tehetünk. Például említettem Srila Prabhupadat, akinek a felénk irányuló szeretete megkérdőjelezhetetlen, mégis, amikor évente egyszer kéne egy pár sort írni, mint felajánlás, akkor nem megy. Ugyanez igaz Sivarama Maharajara is. Ha nem hiszed, kérdezd meg Madhava prabhut, vagy Hemangi matajit, akik évek óta ezzel szenvednek. Akkor hol van a hiba?

Ismeretlen_114807 2010.12.22. 22:10:08

Ha már a felajánlásról van szó, talán sokkal könnyebb lenne a dolog ha nem tennék azt kötelezővé. Vagyis hogy úgy kellene alakítani hogy mint lehetőség arra, hogy kifejezzük érzéseinket a mesterünk felé. ha valamire azt mondják, hogy ezt meg kell csinálnod, akkor tönkremegy az érzelmi része és egy nehézséggé fog válni, mert nem te akarod. Ha nem lenne egy kényszer hogy írjanak, sokkal jobb lenne a hangulata az írásoknak , nem lenne olyan mű, csak azért mert írni kell. A tettekben meg úgy jelenhet meg a szeretet ha hagyják is, hogy tegyél valamit a mozgalomért, hogy kibontakozz. A vezetőknek meg figyelni kellene, hogy ne fojtsák el az odaadás tüzét a követőkben, akik önkén vállalták, hogy a Krisna-tudatot segítik egész életükben. Ha engednék a bhaktákat.... szabad mozgásteret hagynának a bhaktáknak, hogy önmagukat adják Krisnának ahogyan ők képesek, akkor sokkal erősebbek lennének és olyan dolgot is megtennének, amiket egyébként nem. Éljen a szabd gondolkodás! Éljen a belső egyéniség, az individuum! Vissza kell adni a bhaktáknak a szabadságukat, nem pedig klubbokba zárni őket- és minden mennifog

lol · http://ilyensin.cs 2010.12.22. 22:34:05

"úgy kellene alakítani hogy mint lehetőség" Ha a Krisna tudatot gyakorló személy tudata olyan, akkor lehetőségként fogja fel. Ha nem olyan a tudata, akkor is lehetősége van annak megváltoztatásra. Ha Krisna a 'szolga' mentalitást értékeli, akkor a bhakta próbál azzá válni, és a saját tudatát formálni, mert mással eredménytelen lesz. Ehhez minden segítséget megkap. "Éljen a szabd gondolkodás!" ez maya. Arjuna is csak addig gondolkodott szabadon, amíg teljesen frusztrálttá nem vált. Persze Ő rendelkezett azzal a képességgel, hogy ezt felismerte, és menedéket vett mindannyiunk barátjánál. Felajánláshoz ötlet: ha "kell" írni, akkor közvetlenül a vyasa puja után el lehet kezdeni. Minden nap este összeírható vázlatpontokban, hogy kiért mit tett az illető, kitől mit kapott, ebből lesz egy igen szép nyersanyag, hiszen mindenkivel történik sok-sok nem hétköznapi dolog...

Anatha 2010.12.23. 09:28:34

Igaz a tudatállapotól függ az egész de néha mindig az erősebb győz A gyengébbek érzései, mindig háttérbe szorul ha egy erősebbel találkozik a szabad gondolkodást egészséges értelemben értendő Krisna-tudat keretein belül. Prabhupad szeretné ha a bhakták függetlenül szabad környezetben legyenek, hogy kibontakozzon a Krisna-tudatuk, mert egy zárt központosított rendszeren belül kizárt, hogy ezen törekvések megtörténjenek. az ötlet meg ügyes.

lol 2010.12.23. 12:15:45

"a szabad gondolkodást egészséges értelemben értendő Krisna-tudat keretein belül." ez meg is van; senki nem tudja -Krisnán kívül- hogy mire gondol bárki, amíg ki nem nyitja a száját :D
süti beállítások módosítása