Amikor tanultam vezetni, a kresz-vizsga kérdések között volt egy emlékezetes:
Milyen sebességgel kell megközelíteni egy gyalogos átkelőhelyet, zebrát:
a. 50 km/h
b. Olyan sebességgel, hogy bármikor meg tudj állni és megadni az elsőbbséget.
c. Úgy, hogy a gyalogos még a lelépés szándékától is elrettenjen.
Ez komolyan így volt.
A jó válasz természetesen a „b”. Sajnos nagyon sokszor tapasztalom, hogy emberek (és gyakran bhakták is) a „c”-t választják. Azt gondolják, hogy ez jó, célravezető. Valóban hatékony, de csak rövidtávon.
Lehet, hogy nyersz vele időt, helyzetet, pozíciót, talán még pénzt is, de mások jóindulatát nem.
És persze hívő emberként az is fontos, hogy ezt a Legfelsőbb Úr sem nézi jó szemmel.
Persze nagyon könnyen meg lehet magyarázni a bunkóságunkat (magunknak, szűkebb környezetünknek), de attól még az marad.
Az „a” is veszélyes. Betartom a szabályokat. De eszem ágában sincs megállni, megadni a tiszteletet, előnyt, ami jár. Nem akar rosszat, csak szimplán semmibe vesz.
Szerintem te is tudod, hogy ez a bejegyzés nem (csak) a sofőröknek szólt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.