Amikor a bhakták parikrámon voltak Krisna-völgyben csak egy páran voltunk Guru-puján. Még mridangáztam is, ami elég ritka tőlem. Kicsit tesztes volt, de nagyon hangulatos.
Ahogy a kirtan után elmondtuk a magyar jelentését, elhatároztam, hogy megosztom veletek.
Okkal, vagy ok nélkül jó magyar (?) szokás szidni az intézményt, vezetőket, bhaktákat. De ők igazából a siksa- és diksa-guruink akikről valahogy ilyen hangulatban kellene gondolkodnunk...
Srila Narottama dasa Thakura: Sri Guru-vandana
(a Premabhakticandrikából)
(1) A lelki tanítómester lótuszlába a tiszta odaadó szolgálat lakhelye. Nagy figyelemmel borulok e lótuszlábakhoz. Drága testvérem (drága elmém)! A lelki tanítómester kegyéből kelhetünk át az anyagi lét óceánján, és érhetjük el Krisnát.
(2) Tedd a lelki tanítómester lótuszszájából származó tanítást eggyé szíveddel, és ne vágyj semmi másra. A lelki tanítómester lótuszlábaihoz való ragaszkodás a legjobb eszköz a lelki fejlődéshez. Kegyéből a lelki tökéletességre való összes vágy teljesül.
(3) Ő, aki nekem a transzcendentális látás ajándékát adta, az én uram születésről születésre. Kegyéből az isteni tudás megnyilvánul a szívben, a lényéből sugárzó prema-bhakti elpusztítja a tudatlanságot. A védikus szentírások megéneklik tulajdonságait.
(4) Ó, lelki tanítómester, kegy óceánja, és elesett lelkek barátja! Te vagy mindenki tanítója és minden ember élete. Ó, mester! Kérlek, légy kegyes hozzám, és add lótuszlábaid árnyékát. Bárcsak hirdetnék neved mindhárom világban!
Srila Sacinandana Swamitól:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.