Folytatva a régi leckék sorozatot a Srimad Bhagavatam 4. éneke 17. fejezetének 8. verse a következő.
A címben szereplő kérdésre is megpróbálok választ adni, sok viccel, sok komolysággal.
Innen tudod letölteni és itt meghallgatni:
Suta Gosvámi folytatta: Amikor Vidurát nagy lelkesedés töltötte el, hogy az Úr Krisna különféle inkarnációiban végzett tetteiről halljon, Maitreya hasonlóan lelkesen és megelégedéssel magasztalni kezdte őt, aztán így szólt:
MAGYARÁZAT: Krisna-katháról, az Úr Krisnáról illetve inkarnációiról beszélni lelki szempontból olyan lelkesítő, hogy az elbeszélő és a hallgató sohasem fárad bele. Ilyen a lelki beszélgetések természete. A valóságban tapasztaltuk, hogy a Vidura és Maitreya közötti beszélgetések hallgatását senki sem unja meg. Mindketten bhakták, és minél többet kérdez Vidura, Maitreya annál lelkesebben beszél. A lelki beszélgetés jellemzője, hogy senki sem fárad bele. A nagy bölcsnek, Maitreyának nem lett elege Vidura kérdéseiből: egyre nagyobb lelkesedést érzett, hogy beszéljen.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.