Mivel már tavaly ilyenkor is létezett az oldalam volt egy hasonló című írásom, azzal a különbséggel, hogy eggyel kevesebb, 19 állt benne.
Ez volt az első alkalom, hogy írtam magamról. Azóta jól belejöttem :).
A történetet nem ismételném meg még egyszer, olvassátok el, de az aktualitása nagyon fontos.
Egyfelől kettőnk életében. Sok mindenre lehet emlékezni, de ez a legnagyobb szám és ez volt a kezdete mindennek. Sok mindenen keresztülmentünk ez alatt a néhány év alatt, és remélem sikeresen fejezzük be földi pályafutásunkat együtt. Most már hárman.
Aztán remélem ez másoknak is példa lehet. Nem feltétlenül mi, hanem az, hogy egy párkapcsolat nem csak egy átmeneti „binisz”, hanem legalább olyan komoly, mint a vér szerinti rokonság. Bár ma már ez is hanyatlik.
Erről még fogok írni többet, és beszélni a Gondolkodó Klubon. Mert látom és tapasztalom, hogy ez mekkora probléma. És ha a társadalom legkisebb egysége, a család nincs rendben akkor semmi se lesz…
Visszatérve ránk, csak ismételni tudom a köszönetemet Neki, a kedves feleségemnek, aki kibírta velem ezt a 20 évet, és mellettem állt jóban-rosszban.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.