Nagyon sok szempontból volt érdekes ez a koncert. Ez még csak a 3. vagy 4. Mantra fellépés volt, először a szigeten és először egy ekkora színpadon. Ez látszik is a mozgásunkon. Kellet még egy pár buli és visszanézett felvétel, hogy rájöjjünk, hogy mi jó és mi gáz.

Például utoljára voltam kurtában (indiai felső) a színpadon :).

Már egy éve létezett a Mantra, de a bhakták egy pár kivételével még sohasem látták. A legtöbben elképzelni se tudták, hogy milyen. Mivel közel volt a Krisna-sátor sokan odajöttek megnézni, még Sivarama Maharaja is.

Ez volt a lelki oldal, de ott volt a szakmai is. Addigra híre ment a Mantrának és sok zenekar, zenész odajött megnézni, hogy milyenek vagyunk. Többek között Horváth Charlie, akinek mint tudjuk a fia, Acyuta gitározott nálunk. Az ő stúdióját, próbahelyét, és rengeteg cuccát használtuk. Mivel ez a háza aljában volt, ezért már hallott egy-két dolgot belőlünk, de egyben, élőben még nem.

Szóval nagy volt a beszarás. Majdnem szó szerint.

Az egész koncertet felvette egy barátunk és abból vágta össze a „Még” klipjét. Most megtaláltam a nyersanyagot és kivágtam belőle az utolsó számot a „Life of my own”-t. Itt már bemelegedtünk, nem izgultunk, a délután ellenére megtelt a sátor, jó volt a hangulat.

Ádi jött föl dobolni és Krisi üvölteni. Érdemes megnézni:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.