Sokan gondolják, hogy a címben feltett kérdés valós probléma. Ami meglepő, hogy még egész intelligens, valamelyik vallásban jártas személyek is. Sőt, legtöbbször ők.

Pedig a képlet (és a bizonyítása) elég egyszerű: akárhányszor megjelent Isten, vagy az általa felhatalmazott személy mindig azt próbálta elmagyarázni az embereknek (több, kevesebb sikerrel), hogy hogyan tudnak boldogok lenni. És nem csak a távoli jövőben, másik helyen, testben, stb. hanem ott és akkor.

Persze nem azt mondta, hogy bármit lehet csinálni, de nem voltak szigorú dogmái, azokat később ragasztották hozzá a különböző szervezetek, akik nem a lényegét értették meg a tanításnak, hanem csak a külsőségeit.

Az általam gyakorolt Bhakti-jógánál is megfigyelem ezt a tendenciát, ami nagyon veszélyes. Sokszor pont Istentől és az Ő szeretetétől távolít el és egy bekeményedett savanyú arcot csinál belőled. E miatt családok mennek szét, de erről majd később.

Pedig a Bhakti-jóga mindenkinek van.
"akamah sarva-kamo va moksa-kama udara dhih tivrena bhakti-yogena yajeta purusam param
Aki fejlettebb értelemmel rendelkezik — akár tele van mindenféle anyagi vággyal, akár mentes azoktól, akár a felszabadulásra vágyik —, annak minden eszközzel a legfelsőbb egészet, az Istenség Személyiségét kell imádnia."

Szóval nem mondja, hogy nem lehetnek vágyaid, nem lehetsz boldog miközben próbálsz Isten felé fordulni, hanem ez párhuzamosan létezik. Persze nagyon magas szinten automatikusan le tudsz mondani dolgokról, de ha nem vagy ezen a szinten akkor ne imitáld. A legviccesebb, amikor egy egész csoport játssza el ezt a dolgot, mint a kommunizmus végén, amikor szidták a kapitalizmust, de közben a termékeit imádták. És tudjuk mi lett a vége…

Röviden: fogadd el magadat, a világot, a szeretteidet, a vágyaidat, stb. és hidd el, jobban el tudod fogadni Istent, hisz minden tőle jön. Ő mindent lát, neki nem kell a kamu, az önsanyargatás, neki a valódi őszinte szavak és tettek kellenek.

Egy ismerős és tanulságos történet:

Kutatók ketrecbe zártak öt majmot. Felülről belógattak egy fürt banánt, és a ketrec közepére egy létrát állítottak.

Csakhogy amikor egy majom felment a létrán a banánért, a kutatók erős vízsugárral büntették a többieket - azokat, akik lent maradtak

Kisvártatva a majmok maguktól megverték társukat, amelyik felmászott a létrán.

Ekkor a kutatók kivettek a társaságból egy majmot, és újat küldtek be helyette a ketrecbe. Az új majom azonnal felmászott a banánért, de mihelyt lejött a létráról, a többiek megverték.

A kutatók egymás után kicserélték majmot, és már egy sem volt a ketrecben azok közül, akiket az elején vízsugárral büntettek. De a létrán felmászó majmokat ezután is rendszeresen megverték a többiek.

Ha a majmok tudnának beszélni, és meg kérdeznénk őket, miért verik meg a társukat, amelyik felmegy a banánért, csak anyit mondanának: "Nem tudom. Errefelé így működnek a dolgok."