“Akárki, aki megáll tanulni, öreg, legyen bár 20 vagy 80 éves. Akárki, aki folyamatosan tanul, fiatal marad.
Az élet legnagyobb dolga az, hogy az eszedet fiatalon tartsd.”
Henry Ford
…És minden más napra is.
„Kedves Uram! Az emberek általában a felsőbb bolygókra akarnak eljutni, hogy gazdagságban és élvezetekben legyen részük, s hosszú életet élhessenek, én azonban már láttam mindezt apám tettein keresztül. Amikor dühében gúnyosan nevetett a félisteneken, azok már akkor nyomban megsemmisültek, amikor látták, hogy felhúzza szemöldökét. Te azonban annak ellenére, hogy ilyen hatalmas volt, egy pillanat alatt legyőzted.
Kedves Uram! Tökéletes tapasztalatra tettem szert a világi gazdagságot, a misztikus erőt, a hosszú életet és a többi anyagi örömöt illetően, amelyeket az Úr Brahmától a hangyáig minden élőlény élvez. Hatalmas időként Te valamennyit elpusztítod, ezért tapasztalataimnak köszönhetően nem vágyom egyikre sem. Kedves Uram, arra kérlek, segíts, hogy társulhassak tiszta bhaktáddal, s engedd, hogy őszinte szolgaként szolgáljam őt!
Ebben az anyagi világban minden élőlény valamiféle eljövendő boldogságra vágyik, amely éppen olyan, mint egy délibáb a sivatagban. Hol van víz a sivatagban? Hol van boldogság ebben az anyagi világban? Mit ér ez a test? Csupán számtalan betegség melegágya. A filozófusoknak, tudósoknak és politikusoknak nevezett emberek nagyon jól tudják ezt, mégis az ideiglenes boldogság után sóvárognak. A boldogságot nagyon nehéz elérni, mivel azonban képtelenek uralkodni az érzékeiken, az anyagi világ állítólagos boldogsága után futnak, és sohasem jutnak el a helyes végkövetkeztetésig.
Óh, Uram, óh, Legfelsőbb! Olyan családban születtem, amelyet teljesen átitat a szenvedély és tudatlanság pokoli anyagi kötőereje. Milyen helyzetben vagyok hát? S mit mondhatnánk indokolatlan kegyedről, amelyet még az Úr Brahmá, az Úr Siva vagy a szerencse istennője, Laksmi sem nyert el soha? Lótuszkezed sohasem teszed az ő fejükre, az enyémre azonban rátetted.”
Srimad Bhgavatam 7. ének 9. fejezet 23-26. vers
"Türelem az, amikor megengedjük valakinek, hogy ne legyen tökéletes."