"Onnan tudod, hogy megöregedtél, hogy a gyertyák már többe kerülnek, mint maga a torta."

Bob Hope

Már vagy 10 éve, hogy megjelent ez a cikk a Vissza Istenhez Magazinban.

Kedves barátomnál, Brajamandala prabhunál találtunk rá és a Mantra "My sweet Lord" klipjének forgatásáról szól Jaya Hari tollából.

A cikk melletti képek is kuriózumok, mert már nincsenek meg máshol.

Remélem el tudjátok így olvasni:

És itt a végeredmény:

Egy zseniális videó az öregedésről 5 percben:

A múlt héten sikerült egy régóta tervezett akciót megejtenünk.

Gopál érkezésével az alvási rend némileg átalakult. Ő alszik a mamával, én meg Szubállal. Ez azt jelentette, hogy a földön, ami hosszútávon nem túl praktikus. Plusz Szubi is leköltözött mellém a lassan kinőtt kiságyából.

Mivel nem egy olcsó mulatság az ágy vásárlás, ezért hosszútávú megoldást kerestünk. Hosszú kutakodás után találtunk rá a mellékelt képen látható emeletes ágyra. Ez kicsit kisebb a szokványosnál (185x80) ami jól jön a nem túl nagy szobában. Nem túl magas és két teljes értékű ággyá szedhető szét.

Természetesen az árra is figyelnünk kellett.

Most mi alszunk rajta, de a két fiúé lesz hamarosan.

(ez a gyári kép, nem a mi szobánk:)

Itt egy vágatlan felvétel a dorogi Kacsa-kocsmában adott buliról.

A tulajnő folyamatosan le akart halkítani minket. Valahogy nem hallottuk a kérést :)

Bár H.H. Radhnatha  Maharaja előadása nem ért teljesen végett, hisz egy kérdésre adott válaszában elmeséli az élettörténetét és találkozását Srila Prabhupadal és a bhaktákkal, én mégis azt gondoltam, hogy itt most álljunk meg. Így is a blog történetének leghosszabb sorozatát sikerült összehozni.

Remélem mindenkinek tanulságos volt. Bár az elhangzás óta eltelt 15 év, de az igazi szép elvek és igazságok örök érvényűek, így mindenki hasznára válnak.

Ha valaki lemaradt volna valamiről, vagy szeretné egyben az egészet, innen letöltheti pdf formátumban. Ebben benne van az itt nem közölt élettörténet is.

És ha látni is szeretnéd, itt egy film is:

A napokban többször feljött beszélgetésekben a régi vegburger emléke.

Ezt még 98-ban a Gopálban fejlesztettük ki. Sokan csak ezért jártak ki hozzánk Pestimrére.

Aztán vasárnap meglepett a feleségem és csinált otthon. Nem esett nehezére, hisz ő volt az eredeti alkotó, amit aztán fejlesztgettünk.

Hát tényleg ez az igazi! És nem csak a nosztalgia miatt.

Persze most is lehet több helyen kapni, de valahogy...

Még szerencse, hogy megvan a recept.

És nem csak a vegburgeré... :)