"Az igazság egy átmeneti dolog, amely végül véget ér; de a lelkiismeret örökkévaló, és soha nem szűnik."

Luther Márton

Bár sok válasz nem jött a demók közzétételére, de elég sokan meghallgattátok, így ezt igennek veszem.

A mai egy 2010-es felvétel, amit szintén nem használtunk fel sehol. Érdekessége, hogy a "dobos" is én vagyok, azaz lábdob/pergőt raktam oda ahova én gondoltam.

Az így végre az lett amit én akartam :)

Őszentsége Bhakti Caru Swami előadása:

(Itt olvashatod az előző részt)

"Etikett a nyilvánosságban

Yad yad acarati sresthas

tad tad evetaro janah

sa yat pramanam kurute

lokas tad anuvartate

(Bh.g. 3.21.)

Bármit tegyen egy nagy egyéniség, a közönséges emberek a nyomdokába lépnek, és bármilyen irányadó lépteket szabjon meg példájával, az egész világ követi őt.

1. Mindig emlékezzünk arra, hogy Srila Prabhupadat képviseljük. Srila Prabhupada sohasem kompromittálta az Abszolút Igazságot. Mégis, ő mindig tökéletes úriember volt. Ez a Krisna-tudat.

2. Amíg az emberekkel foglakozunk, fel kell áldoznunk hamis egónkat. Arra kell magunkat edzeni, hogy ne törődjünk az anyagi természet három kötőerejének finom hatásával.

3. Szükséges fejlesztenünk céltudatos elhatározásunkat, hogy úgy gondolkodjunk, beszéljünk és cselekedjünk, ahogy Srila Prabhupada elvárja tőlünk. Ez a Krisna-tudat.

4. Mindannyiunk kötelessége állandó gyakorlattal emlékeznünk arra, hogy mindenki Sri Krisna szerves része. A mi egyedüli dolgunk, hogy felélesszük az ő valós lelki tudatukat.

5. Mindig emlékezzünk arra, hogy mindenki - Sri Krisnát is beleértve - minket figyel.

6. A sankirtan a leghatásosabb módszer a Krisna-tudat felébresztésére. A bhaktának ez legyen az első dolga, hogy ossza Sri Caitanya Mahaprabhu kegyét. Ez kell, hogy legyen az alapja minden cselekedetünknek.

7. Soha ne veszítsük el türelmünket a nyilvánosság előtt. Az alázat és a tolerancia mindig győzedelmeskedni fog a düh és a csalódottság felett.

8. Ne együnk nyilvánosság előtt, vagy ne üljünk le nyilvános helyen (helyeken) vitatkozás vagy relaxálás (lazítás) céljából.

Idézetek Srila Prabhupadatól

SP levele Sri Govindának (1974/6./12.) „Valójában mi is a (mi) célunk? Célunk, hogy ideális jellemű embereket faragjunk.  Ha embereink ezért osztanak könyvet, ők a legjobb szolgálatot nyújtják a társadalomnak. Amit mi teszünk, azt a társadalomnak látni kellene - látni a bhaktáink áldozatát, ami életük mögött van, ahogyan élnek mindenüket feláldozva a társadalom jólétéért.

(SP Lil. V., 22-23. oldal) „Ez az életszínvonal Amerikában. Nem mondhatod: „Nem , én nem fogok lefeküdni egy szép lakásban. Én az utcán fogok lefeküdni. Én sannyasi vagyok!” Akkor senki nem fog tisztelni, Ezért mi használjuk ezt (autót), de nem szabad, hogy kötődjünk hozzá. Egyedüli kötődésünk Krisna felé kell, hogy legyen. Krisna szolgálatában mindent elfogadhatunk.”

Lábak érintése (1ö70/3./11.) Acyutananda „Senkinek ne engedd, hogy megérintse a lábad - de ha mégis kitartanak akaratuk mellett, hogy megérintsék a lábad és nincs más út, hogy elkerüld, egyszerűen csak emlékezz az előző acaryákra és lelki tanítómesterekre, fogadd el őket, s imára kulcsolt kézzel válaszolj namaskarával. Ez a vaisnava etikett.”

Mikor Srila Prabhupadat az újságírók kérdezték, ő nem olyan szempontból válaszolt, ami az újságba került volna, úgy beszélt hozzájuk, mint lelkekhez, akik kezüket nyújtják a Krisna-tudat felé. (SP L.l. V., 58. oldal)

Egy fiatalember követelte: „Megvalósította-e lelki azonosságát lényének legbelsejében?”

Prabhupada: „Igen.”

A fiatalember: „Mikor íródott a Bhagavad Gita?

Prabhupada: „Most Ön válaszoljon az én kérdésemre. Mi a tudás megszerzésének folyamata a Bhagavad Gítából?”

A fiatalember: „Nem, Ön mondja meg nekem mikor íródott a Bhagavad Gíta? Néhány Swami szerint 1500 - , de Ön azt mondja 5000 évvel ezelőtt.”

Srila Prabhupada felemelte a hangját és mérgesen megszólalt: „Én nem vagyok az Ön szolgája, én Krisna szolgája vagyok. Önnek kell válaszolnia a kérdéseimre!”

Utána a fiatalember eltávozott, Prabhupada befejezte leckéjét kijelentve, hogy alázatos hozzáállással kell megközelítenie, szolgálattal és kérdezősködéssel, s nem egyszerűen csak kihívó kérdéseket feltéve. (SP Ll. V., 16. Oldal)

„Épp úgy, ahogy a gopik epekednek Krisna után, Arjuna dühbe gurult Krisnáért.  Ezért az nem rossz, ha a bhakta dühös lesz Krisnáért.” (SP Ll. V., 17. oldal)"

Íme a képek: