Gyerekesség

2009.04.30. 08:12

„ Képzeld, tegnap fogta Szubál a játékos dobozát, kiborította, megfordította és felmászott a tetejére!” újságolom lelkesen. „Aha…” jön az igenlelkes válasz. Ja persze, ez csak engem hoz lázba. De miért?

Az első legkézenfekvőbb magyarázat az „ÉN GYEREKEM” effektus. Azaz, tőle minden csodálatos, minden cuki, a kakija meg egyenesen a szantálpépre emlékeztet… Hát ez nem túl meggyőző érv. Az elfogultság és a ragaszkodás vitathatatlan tény, de tapasztalva a nem ritka hisztiket, sírásokat, balhékat (sőt, ha jól emlékszem a szantálpépnek se ilyen szaga van) a teljes elfogultság kizárható.

De akkor mi olyan izgalmas benne? Volt egy gondolatom erről. Nem abszolút igazság, de megosztom veletek.

Ebben a világban mindent csak pusztulni és hanyatlani látunk. Persze ott van az illúzió és a reklámok az ellenkezőjét mondják, de ha körbenézünk, akkor látjuk az igazságot. Felnőttként minden kicsi tudásért, képességért, felvett, vagy leadandó kilóért keményen meg kell dolgozni. Sokáig tart és minimális a változás. Az öregedés és az azzal járó hanyatlás pedig elkerülhetetlen.
Erre itt vannak a csöppségek, akik napról napra egyre ügyesebbek, szinte erőfeszítés nélkül tanulnak meg egy, vagy akár több nyelvet is például.  És napról napra egyre szebbek, nagyobbak, erősebbek.

Hát erre vágyunk mi is. Mert ez a lélek természete. De sajnos most itt vagyunk az anyagi világban és nem ez történik velünk. Mielőtt villámgyorsan visszamennénk a lelkivilágba, ahol minden örök boldogsággal és tudással teli, addig itt egy videó az ifjú Szubálról amint épp pár másodperc alatt majdnem kirakja a híres bűvöskockát:

A bejegyzés trackback címe:

https://bhaktijogi.blog.hu/api/trackback/id/tr405141839

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

muniraja das 2009.04.30. 12:25:38

Haribol VijayaGauranga pr. nagyon érdekes a téma, ha megengeded, van majdnem ezzel kapcsolatban egy kérdésem, amit eddig még megfogalmazni sem nagyon sikerült, de most megpróbálom. tudom, hogy a lelki élet másról szól, mint az anyagi karrier, de ezek a picúrok Krsna-tudat nélkül is felnőnek, egyre ügyesebbek és okosabbak lesznek. nekünk erőfeszítésbe telik, de ha tanulunk, fejlesztünk akkor okosabbak leszünk és fejlődünk.. a képességek megnyilvánulnak. Krsna azt mondja a Gítában, hogy Tőlem jön az emberi képesség, az inteligencia, az emlékezet és a felejtés, de a bhakták többsége elég egyszerű természettel bír. nem tudom hogy érthető e.. szóval Einstein maximum vega, mégis géniusz volt. namost, a kérdés az, hogy én gyakorlom helytelenül a lelki életet, ha nem érzrm a plusz képessékeket, inteligenciát megnyilvánulni magamban és képtelen vagyok túllépni a saját korlátaimon, vagy Krsna máshogy működik, mint ahogy eddig megértettem? :) vagy mindez nem is lényeg, hanem csak a szív tisztasága számít? és még jönnének a kérdések sorra, de csak lassan. a sztori term. nem rólam szól, csak még nem jött meg a felhatalmazás szebben fogalmazni:D ha lesz időd, kérlek válaszolj erre, és bocsi a kisregényért! sz, mrjd

Ismeretlen_117989 2009.05.01. 15:22:43

Kedves Muniraja prabhu, összefutva megbeszéltük nagyjából a kérdésed, de a téma olyan érdekes és sokrétű, hogy nemsokára írok róla egy hosszabbat. Remélem így oké.

Muniraja das 2009.05.06. 13:45:48

Haribol Vijaya Gauranga pr! Köszönöm szépen.