A fenti cím négy kategóriát fed le, melyet (bevallom önkényesen) én állítottam fel.
Lehetne több, vagy kevesebb, de itt most ennyi.
Ahogy a filmek elején szokták írni: „bármi hasonlóság valós személyekkel csupán a véletlen műve” 
A hőbörgő
Van véleménye, de meg marad a mellett ezt csak szűk körben fejti ki. Néha  ha csak magában duzzog. Nem túl produktív, inkább csak saját maga és mások idegesítésére jó.
A lázadó
Ő már tovább megy, és több-kevesebb tudatosság jellemzi. Az elégedetlenségét már tettekben és szavakban is kifejezi. A motivációja legtöbbször nem tiszta, mint ahogy a céljai se, de az biztos, hogy nem tetszik neki a fennálló „rendszer”.
A forradalmár
Tudatosan küzd a „rendszer” megdöntésében, és ezért komoly áldozatokat is kész hozni. Már próbálja a célt is megfogalmazni, de ezek gyakran nem mutatnak túl messzire:  „döntsük meg a rendszert és kész”.  Sokszor a győzelemmel se tudnak mit kezdeni, mert nem volt pontos terv arra, hogy mi történjen utána.
A reformer
A legjobb esetben csak a hibák kijavítására törekszik. Szét tudja választani a bűnt a bűnöstől és hosszú távú tervei vannak egy lehető legkevesebb hibával működő hatékony és jó rendszer kiépítésére. Tudja, hogy a forradalom és a változás is csak egy fázis az igazi cél elérése érdekében.
Ha van kedved, vizsgáld, meg, hogy egyes esetekben te melyik kategóriába esel. Tanulságos lesz…

A fenti cím négy kategóriát fed le, melyet (bevallom önkényesen) én állítottam fel. Lehetne több, vagy kevesebb, de itt most ennyi.


Ahogy a filmek elején szokták írni: „bármi hasonlóság valós személyekkel csupán a véletlen műve” :)

A hőbörgő

Van véleménye, de meg marad a mellett, hogy ezt csak szűk körben fejti ki. Néha  ha csak magában duzzog. Nem túl produktív, inkább csak saját maga és mások idegesítésére jó.

A lázadó

Ő már tovább megy, és több-kevesebb tudatosság jellemzi. Az elégedetlenségét már tettekben és szavakban is kifejezi. A motivációja legtöbbször nem tiszta, mint ahogy a céljai se, de az biztos, hogy nem tetszik neki a fennálló „rendszer”.

A forradalmár

Tudatosan küzd a „rendszer” megdöntésében, és ezért komoly áldozatokat is kész hozni. Már próbálja a célt is megfogalmazni, de ezek gyakran nem mutatnak túl messzire:  „döntsük meg a rendszert és kész”.  Sokszor a győzelemmel se tudnak mit kezdeni, mert nem volt pontos terv arra, hogy mi történjen utána.

A reformer

A legjobb esetben csak a hibák kijavítására törekszik. Szét tudja választani a bűnt a bűnöstől és hosszú távú tervei vannak egy lehető legkevesebb hibával működő hatékony és jó rendszer kiépítésére. Tudja, hogy a forradalom és a változás is csak egy fázis az igazi cél elérése érdekében.

 

Ha van kedved, vizsgáld, meg, hogy egyes esetekben te melyik kategóriába esel. Tanulságos lesz…

 

Az élet

2016.11.01. 11:14

 4 éve írtam, most is igaz:

Tudod, igazából elfáradtam, nem akarlak meggyőzni semmiről. Ha az eddigi tetteim, életem nem elég, akkor mi többet tehetek?
Persze, tudom, a modern élet arról szól, hogy évről-évre, napról-napra, óráról-órára, percről-percre újra bizonyítani kell mindent, újra el kell adni magunkat.
De nem fárasztó ez egy kicsit? És célszerű?
Fontos, hogy az ember ne punyadjon bele a kényelmesbe és alkalmazkodni is kell a változásokhoz, de az egész élet nem lehet ez folyamatos alkalmazkodás, amiben mindig bizonyítani kell.
Az élet, ahogy mondják olyan, mint az iskola, ahol persze van dolgozat és felelés, de (szerencsére) nem csak az. Fontos dolog a számonkérés, vizsgáztatás, hogy tudjuk, hogy hol tartunk, de ennek tényleg csak ennyi az értelme.
Mert a lényeg nem kapott jegy, hanem a valós tudás.
Sokszor azt látom, hogy a folyamatos bizalmatlanságunk miatt állandóan „vizsgáztatjuk” a környezetünket, pedig ha ezt velünk csinálják mi is utáljuk. Persze tudom, hogy sokszor átvertek, vagy csalódnunk kellett, de ez mindig nem ok arra, hogy így tegyünk.
Gondolkodás nélkül bízunk meg egy csomó dologban (pl. élelmiszerek), de az emberi kapcsolatainkat szeretjük lebegtetni.
Ha nincs bizalom, tisztelet, hála mennyivel kényelmesebb az élet, nem? Ha mindenki gáz, akkor én egész jó vagyok, ugye? És milyen jó, amikor ezt velünk csinálják…
Sajnos nem sok ember van az életemben, akinek nem kell bizonygatnom semmit. Velünk nagyon jó együtt lenni és együtt dolgozni, mert az energiánk nem megy el másra.
Nagyon hasznos egy gőzmozdonyon a síp, meg fontos a szép festés, de az igazi funkciója az előrehaladás és mások vontatása-tolása.
Arról, hogy lehet e vontatni bizalom nélkül legközelebb írok.

Tudod, igazából elfáradtam, nem akarlak meggyőzni semmiről. Ha az eddigi tetteim, életem nem elég, akkor mi többet tehetek?

Persze, tudom, a modern élet arról szól, hogy évről-évre, napról-napra, óráról-órára, percről-percre újra bizonyítani kell mindent, újra el kell adni magunkat.

De nem fárasztó ez egy kicsit? És célszerű?

Fontos, hogy az ember ne punyadjon bele a kényelmesbe és alkalmazkodni is kell a változásokhoz, de az egész élet nem lehet ez folyamatos igazodás, amiben mindig bizonyítani kell.

Az élet, ahogy mondják olyan, mint az iskola, ahol persze van dolgozat és felelés, de (szerencsére) nem csak az. Fontos dolog a számonkérés, vizsgáztatás, hogy tudjuk, hogy hol tartunk, de ennek tényleg csak ennyi az értelme. Mert a lényeg nem kapott jegy, hanem a valós tudás.

Sokszor azt látom, hogy a folyamatos bizalmatlanságunk miatt állandóan „vizsgáztatjuk” a környezetünket, pedig ha ezt velünk csinálják mi is utáljuk. Persze tudom, hogy sokszor átvertek, vagy csalódnunk kellett, de ez mindig nem ok arra, hogy így tegyünk.

Gondolkodás nélkül bízunk meg egy csomó dologban (pl. élelmiszerek), de az emberi kapcsolatainkat szeretjük lebegtetni. Ha nincs bizalom, tisztelet, hála mennyivel kényelmesebb az élet, nem? Ha mindenki gáz, akkor én egész jó vagyok, ugye? És milyen jó, amikor ezt velünk csinálják…

Sajnos nem sok ember van az életemben, akinek nem kell bizonygatnom semmit. Velük nagyon jó együtt lenni és együtt dolgozni, mert az energiánk nem megy el másra.

Nagyon hasznos egy gőzmozdonyon a síp, meg fontos a szép festés, de az igazi funkciója az előrehaladás és mások vontatása-tolása.

 

Bölcsesség Rocky-tól

2016.10.26. 08:49

Nem nagyon gondolná az ember, hogy egy szétvert fejű bokszolótól, és magától Stallonétól hall valami jót, de íme, itt a mai tanítás:

Azok vagyunk

2016.10.14. 17:30

„ Azok vagyunk, amit rendszeresen teszünk.

A kiválóság tehát nem tett, hanem szokás.”
                                                                                                                                     
Arisztotelész

Utak

2016.09.18. 10:13

 

Még élt a dédnagymamám, mikor vegetáriánus lettem. Mivel ő még ilyen régi vágású volt, mindig meg akart etetni amikor hozzá mentem, így észlelte a változást.

Kislány kora óta templomba járó katolikus volt, még a kórusban is énekelt. Szinte ő volt az egyetlen vallásos a családban, de senkit nem próbált téríteni.

Az én érdeklődésemet/hitemet úgy tűnt nem fogadja osztatlan lelkesedéssel, ami egyébként nem volt meglepő a 90-es évek elején, de nem beszéltünk róla semmit.

Egyik alkalommal tejbegrízt csinált nekem. Elkezdtem kanalazni és az meg furcsán kezdett nyúlni. Megszagoltam, és a szaga is furcsa volt.

„Mi ez, Dédi? Ez nagyon furcsa…” kérdeztem.
„Raktam bele tojásfehérjét.” vallotta be elpirulva. „De csak azért, mert aggódok az egézségedért”

„Jó, akkor soha többet nem eszek nálad” álltam fel az asztaltól.
„Ne, kisunokám, ígérem, soha többet nem teszek ilyet!” kérlelt a dédnagymamám.

Leültünk és megbeszéltük az addig elhallgatott dolgot.

A következő alkalommal elvittem neki Isvara Krisna prabhu „Kereszténység és Krisna-tudat” című könyvét ami akkortájt jelent meg. Nem fűztem hozzá nagy reményt, de gondoltam megpróbálom.

Pár hét múlva, mikor megint nála jártam láttam, hogy elöl van a könyv és úgy tűnik olvasták is.
„Kiolvastam” szólalt meg a dédikém.
„Én úgy gondolom, hogy ti ugyanazt tanítjátok és gyakoroljátok, mint az én Jézusom mondott, csak ti még sokkal szigorúbbak vagytok. És ez jó.”

Teltek az évek és nem beszéltünk erről szinte semmit, de érezhetően jó volt a kapcsolatunk.

1997-ben mikor 94 évesen sokadszorra is kórházba került már látszódott, hogy nincs sok hátra neki itt a földön.
Feküdt az ágyban és már gyakorlatilag nem látott. Én dhotiban voltam.

Összeszedtem a bátorságomat és egy olyan kérdést tettem fel, amit még soha.
„Dédi, hívjak papot?”
Váratlanul megfogta a kezem és azt mondta:
„Nem, kisunokám. Nem kell nálad jobb pap.”

Vezetéselmélet 2. rész

2016.09.07. 11:52

Folytatjuk a múltkor elkezdett témát.

Egy feladat elvégzésekor 3 fő szerepkört tudunk megkülönböztetni:

1. Vezetőcsapatmunka
2. Szervező / manager
3. Dolgozó

Nézzük meg mi az:

1. Stratégiát, víziót ad, kijelöli és összehangolja a szervezők munkáját.

2. Megszervezi a feladat elvégzését.

3. Elvégi a rábízott munkát.

Ha a feladat nagyon egyszerű, akkor lehet, hogy 1, vagy két ember látja mindet, de az elv ugyanaz.

A múltkori közértes példa nyomán: a Vezető és Szervező (részben) a feleség volt, a férj részben Szervező és teljes mértékben Dolgozó volt.

Az nagyon fontos, hogy ez nem hierarchia, hanem csak más feladat.
Mindenkire szükség van, mert mi van, ha egy, vagy több dolog hiányzik, kimarad?
a. Nincs Vezető
- irány hiányában vagy megáll a folyamat
- nem a megfelelő eredményt éri el.

b. Nincs szervező
- Vezető lesz leterhelve a szervezéssel
- önjelölt szervezők bukkannak fel
- megáll a munka

c. Nincs dolgozó
- a Vezető és/vagy Szervező végzi el a feladatot
- lelassul-, vagy megáll a munka

Ha több dolog hiányzik értelemszerűen halmozódnak a problémák.
Erre látunk bőven példát akár társadalmi szinten is.

Persze ez kapcsolódik az előző témához, hisz mindegyik szereplőnek rendelkeznie kell a Feladattal, Eszközzel és az Ellenőrzéssel.

A képesség, ami szintén az Eszköz kategóriába tartozik szintén elengedhetetlen, de erről majd később.

 

Ne nyafogj

2016.08.27. 15:43

do_or.jpgNem sok mindennek lehet jobban felidegesíteni, mint a folytonos rinyálással, elégedetlenkedéssel.

Pokollá teszed vele a saját és a környezeted életét is. Mire jó egy negatív főnök, egy folyton morgó kolléga, a mindig kifogásokkal jövő beosztott? Hát semmire.

Van az öreg Yoda mesternek egy nagyon híres mondása amit a mellékelt képen látni, amit én átalakítottam egy kicsit:

"Do, or do not, but there is no cry." Azaz: "Csináld, vagy ne csináld, de ne nyafogj."

Mindenki sokkal jobban jár, ha megkeresed azt a helyzetet (munkát, barátot, stb.) ahol boldog vagy, és nem sírsz, mint egy kisgyerek.

A felnőttség nem életkor, vagy centiméter kérdése, hanem az, hogy te adsz erőt, vigaszt, energiát, menedéket másoknak. A folyamatos rinyálással újra gyerekek akarunk lenni, és semmi felelősséget vállalni a tetteinkért, döntéseinkért, ami elég beteges.

Szóval: nőjünk fel és hajrá!

Alázat

2016.08.21. 10:29

Srila Bhaktivinoda Thakura: Ohe! Vaisnava Thakura

bvt164_1.jpg(1) Ó, tiszteletreméltó Vaisnava Thakura, ó, kegy óceánja, légy kegyes hozzám, elesett szolgádhoz, és lótuszlábad árnyékával tisztíts meg a bűneimtől! Kétségbeesésemben lótuszlábadba kapaszkodom.


(2) Taníts meg rá, kérlek, hogyan kell uralkodni a hatféle szenvedélyen, javítsd ki hatféle hibámat, áldj meg a hat jó tulajdonsággal, és ó, add meg nekem a hatféle szent társulást. Abban a reményben vagyok itt, hogy elnyerhetem társaságodat.


(3) Úgy látom, egyedül nincs erőm, hogy énekeljem az Úr Hari szent nevét. Könyörgöm, légy kegyes hozzám, s csak egy csöppnyi hittel áldj meg, hogy elnyerhessem Krisna szent nevének hatalmas kincsét.


(4) Krisna a tiéd, ezért nekem is oda tudod adni Őt. Nyomorult vagyok, csak futok utánad, és azt kiáltozom: “Krisna! Krisna!”

Vezetéselmélet 1. rész

2016.08.11. 21:35

Többször emlegettem már itt, hogy a vezetés nem egy pár embernek a dolga, hanem mindenkié. Egyfelől saját életét mindenképp, de később családját, kisebb, vagy nagyobb közösségét.

Szereted, vagy nem, de így lesz és akkor legalább legyen egy kis támasz.

Ha végig olvasod az élettörténetemet, akkor látod, hogy sokszor szembesültem azzal a feladattal, hogy embereket kell vezetnem. Némi tapasztalatom gyűlt össze ezen a területen és többen kérték, hogy osszam meg, most megteszem.

Alapok

Három dolog, ami szükséges mindenhez:
1. Feladat
2. Eszközök/ Erőforrás
3. Ellenőrzés/ Számonkérés

Ha valami ebből hiányzik akkor zavar lesz.
a. Talán a leggyakoribb:
Van Feladat és Ellenőrzés, de hiányoznak az Eszközök
Az eredmény:
- nem tudja végrehajtani
- megoldja, és valahonnan megszerzi a szükséges eszközöket
b. Van Feladat, vannak Eszközök, de nincs Ellenőrzés
Az eredmény:
- ha nagyon becsületes nem lesz baj, de nem fogjuk tudni, hogy mi lett
- gyakran visszaélnek a szabadsággal…
c. Vannak Eszközök, van Ellenőrzés, de nincs Feladat
Az eredmény:
- ha valaki elég ügyes és lelkes kitalál valamit, de egyáltalán nem biztos, hogy azt amit kell
- kihasználja, hogy nincs Feladat és lóg, max. valami látszateredményt produkál

Ha egynél több hiányzik, 2 vagy 3, akkor a hibák összeadódnak.

Ismerős valahonnan?
Találkoztál már valamelyikkel?

Ez nem egy cégvezetőről szól

Mondok egy példát

A feleség elküldi a férjet a közértbe. Ez a Feladat (1). Megadja, hogy honnan, mit és mennyit hozzon.

Ad hozzá pénzt, szatyrot, ha szükséges autót. Ez az Eszköz (2).

Amikor visszajön, begyűjti a visszajárót, megnézi a blokkot, az árut és megdicséri vagy megszidja a férjet. Ez az Ellenőrzés (3).

Ha ebből bármelyik hiányzik, akkor így már könnyebb elképzelni, hogy mi lesz a probléma.

Voltál már ilyen helyzetben a héten?
Így már érted?

Ezért fontos, hogy bármelyik oldalon is állsz ezt a hármat biztosítani kell.

Gyakran te vagy mindkét oldalon. Mint az előző példánál. Ha te döntesz közértbe menésről, akkor neked kell mind a hármat megoldanod, különben baj lesz.

Ezért, ha sikeresek akarunk lenni ezt érdemes betartani. De ha nem akarod, ne hidd el nekem. Csak próbálj meg pénz nélkül vásárolni a közértbe…

Fontos

2016.07.30. 22:33

Goethe„Igazán fontos dolgokat nem szolgáltathatunk ki olyan dolgoknak, amelyek keveset számítanak.”

Goethe