„Hogyan is láthatnánk be a tudatlanságunkat, ami pedig a tanulás előfeltétele, ha szüntelenül a meglévő tudásunkat használjuk?” 

Henry David Thoreau

Ma 10 éve Gaura-purnima napján költözött át Gauranitai a mostani oltárra.

Nagyon sok emlék és érzés tódul fel benne az elmúlt időszakról, de legjobban ez a dal fejez ki mindent: 

Hiszel-e még bennem?

A leghosszabb éjszakán
Sírásom veri a csendet
Nincs fogalmam róla
Hogy kerültem erre a helyre
Nem emlékszem semmire
A szememben nincsenek képek
Az egyetlen reményem
Hogy megtalállak Téged

Régóta nem az a kérdés
Hogy hiszek-e Benned
Egyszerűen csak annyi
Hogy Te hiszel-e még bennem
Régóta nem az a kérdés
Hogy hiszek-e Benned
Hanem az
Hogy látsz-e még

Sokat hallottam
Olyan helyekről
Ahol semmi esélyem nem lenne
Hallani a tetteidről
Talán ott jobban élnék
És kevesebb lenne a zaj
De mit érne ez az egész
Nélküled, magányosan

Mondtad, hogy nehéz lesz
Mondtad, h fájni fog
Hogy rögös lesz az út
De majd végig fogod a kezem

Régóta nem az a kérdés
Hogy hiszek-e Benned
Egyszerűen csak annyi
Hogy Te hiszel-e még bennem
Régóta nem az a kérdés
Hogy hiszek-e Benned
Hanem az
Hogy látsz-e még

Lehet, hogy nem érlek el
Mielőtt feladom a testem
De legalább úgy hagyok itt mindent
Hogy tettem egy lépést Feléd

/szöveg:JHD, zene:VGD/

Minden extra kommentár helyett itt egy videó  Premamaya Vasudev dasról:

Egy érdekes párkapcsolat javító módszert hallottam nemrég, most megosztom veletek. A tanulság a végén.

A folyamat egyszerű, de mégsem. Mindketten csinálnak egy kétszer 5 pontból álló listát.

Az egyiken felsorolnak 5 (nagyon fontos!) teljesíthető kérést a másik felé. Ez lehet bármi, de valóban olyannak kell lennie amit egy kis erőfeszítéssel a pár meg tud csinálni.

A másik listán 5 olyan dolgot kell felajánlania aminek a másik örülne.

Aztán, ha ez  megvan, akkor leülnek együtt, megmutatják egymásnak és optimális esetben megbeszélik, hogy ezt megcsinálják.

Tanulság: már a folyamat, hogy ezeken gondolkozol is hihetetlenül építő jellegű, pláne megtapasztalni a másik érzéseit, gondolatait, terveit. A legtöbb probléma tapasztalataim szerint abból adódik, hogy csak úgy "elélünk" egymás mellett, vége a kezdeti lelkesedésnek, odafigyelésnek, stb. Ezt kell felfrissíteni.

„Legnagyobb cél pedig itt-e földi létben
Ember lenni mindig, minden körülményben.”

Arany János